103298. lajstromszámú szabadalom • Fecskendezéssel működtetett gyujtókészülék egyenirányítókhoz

Megjelent 1931. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103298. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Fecskendezéssel működtetett gyujtókészülék egyenirányítókhoz. Siemens-Schuckert-Werke A.-G. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1930. évi február hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi juniós hó 13-ika. A találmány fecskendezéssel működtetett gyujtókészülékre vonatkozik, mely különösen higany gőzegyenirányítókon alkalmazható előnyösen. Ismeretesek már 5 higanygőzegyeniráiiyítókhoz készült oly gyujtókészülékek, melyeknél kathódahiganyt helytálló elektródára fecskendeznek. A visszafolyó higany gyujtóivet húz. Az ekként húzott ív kathódafoltjának ter-0 mészetesen az edény kath ódahiganyán kell keletkeznie, ahol azntán egyúttal a gerjesztő- és fő-fémív kathódafoltjává válik. Ezeknek a gyuj tőkerendezéseknek az a 1 hátránya, hogy a higanytükör közelében elrendezett helytálló gyujtóanóda állandóan elhasználódik, különösen, ha — mint a legtöbb esetben — a gyujtóanóda az egyenirányító kathódájához viszonyítva ) váltófeszültség alatt áll. Ebből az következik, hogy a kathódahigannyal való kontaktusnak megszakítási pillanatában ,a gyujtóanóda pozitív is lehet, úgy hogy a megszakításkor ellenkező irányban folyó i ívkisülés, tehát hibás gyújtás keletkezik. Az ily hibás gyújtás esetén a fényívnek a kathóda felőli vége a helytálló gyujtóanódán fekszik. Igaz ugyan, hogy ebben a helyzetben az ív csak a fél periódus egy ) tört része alatt maradhat meg, azonkívül a gyujtóanódán a kathódaesés nagyobb, mint a higanyon, úgy hogy az íváram megfelelően kisebb, mindezek dacára azonban nem tudjuk megakadályozni, hogy a j gyujtóanód testeinek csekély része elpárolog, miközben gázok válnak szabaddá. A gyujtóanód ilymódon történő elhasználódása tehát szennyeződést okoz az edény belsejében és rontja a vákuumot. Az egyenirányító ily esetben vi&szgyujtásra 40 hajlamos és pedig annál nagyobb mértékben, minél nagyobb a termelt egyenáram feszültsége. Ezeket a hátrányokat küszöböljük ki a találmánnyal. Ennek értelmében mint tö gyujtóanódát folyékony segédanódát alkalmazhatunk. A rajz példakénti kiviteleket mutat. Az 1. ábra egy üvegegyenirányítót tüntet fel, amelynek gyujtóelektródája folyé- 50 kony és a kathódahiganyt közvetlenül e gyuitóelektródába fecskendezzük. A 2. ábra szerinti kivitelnél a kathódahiganyt egy járulékos összekötőcsövön át szórjuk a folyékony gyujtóelektródába. 55 Az 1. ábra szerinti kivitelnél (g) egy egyenirányító edény alsó része, mely a kathódahiganyt tartalmazza. A kathódahiganyba nyúlik a (d) fúvóka, amelynek nyílása olyan helyzetű, hogy az abból ki- 6C lépő higanysugár az ugyancsak higanyból álló (q) gyujtóelektródára esik. A gyujtóelektróda segédfeszültség alatt áll. A higanysugarat az (s) kiszorító test mozgatása által létesítjük, mely a fúvókához 65 csatlakozó U-alakú (r) cső szabad szárában mozgatható és a higany felületén úszik. Az osztott vagy masszív vasból készült (s) test alatt az (r) cső üvegszárát körülvevő (z) mágnestekercs van elren- 70 dezve, mely gerjesztése alkalmával az (s) testet lökésszerűen lefelé rántja és ilymódon nyomást gyakorol a csőben lévő higanyra. Ez a nyomás tovább terjed a (d) fúvókáig és ott egy higanysugarat létesít, 75 amely említésre méltó súrlódási veszteség