103294. lajstromszámú szabadalom • Öngyujtó robbanó lövedékekhez, főleg kézi gránátokhoz

Megjelent 1931. évi szeptember hó 1-én. MAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI BIR/tSÁG SZABADALMI LEIRAS 103294. SZAM. — XIX/c. OSZTÁLY. Öngyújtó robbanó lövedékekhez, főleg kézi gránátokhoz. Perger Jenő százados Budapest. A bejelentés napja 1930. évi január hó 20-ika Kézigránátok gyújtói feladatuknak ak­kor fellelnek meg teljesen, ha egyrészt a gránát kezelőjének nem szándékolt robba­nás ellen teljes biztonságot nyújtanak, 5 másrészt pedig felcsapódáskor a minden­kori talajviszonyoktól függetlenül fel­tétlenül gyújtanak. Más szóval a gránát­nak, pl. véletlen leejtés alkalmával nem szabad elsülnie, viszont feltétlenül el kell 10 sülnie, ha bármilyen puha talajra esik az elhajítás után. Végül pedig nem szabad elsülnie a már egyszer csütörtököt mon­dott gránátnak utólagos kezelések vagy egyéb erőbéhatások alkalmával. 15 A találmány szerinti gyújtószerkezet a feltételeknek megfelelő módon működik. A gyújtó úgy van kiképezve, hogy a grá­nát elhajítását követően fellépő; centri­fugális erő gyújtásra kész helyzetet állít 20 elő és a forgás okozta tethetetlenségi erő megszűntekor a gyújtást egy oly erő lé tesíti, mely a gyújtóban a tehetetlenségi erő hatása folytán halmozódik fel. Ez az erő egy rugónak a tehetetlenségi erő á,l-25 tal mozgatott tömegből felhalmozott ereje. A gyújtás tehát azonnal bekövetkezik, amint a tehetetlenségi, eirő megszűnik, amint tehát p-1. megszűnik a gránát forgó mozgása. Bmel-lett teljesen lényegtelen, 80 hogy a gránát kemény vagy púba tai® i esik-e, mert a forgó mozgást mindennemű talaj, sőt pl. gyengébb faágak is; megszün­tethetik. A gyújtást önmagában ismert, módon 85 két gyujtószerv kölcsönös elmozdulása lé­tesíti. A gyujtószervek tehetetlenség okozta elmozdulásával szeimlben egyik irányban rugalmasan kiitámasztott tcmieg­gel vannak összekötve és a tömeg teihetet-40 lenségi ereje, majd az ezt követő rugóc • álital létesített mozgás közben a gyújtási helyzetbe, a tehetetlenségi erő kimaradá­sakor egyedül működő rugóerő által léte­sített mozgás közben a, gyújtást kizáró helyzetbe terelő kényszerpályában van- 45 nak vezetve. A találmány szerinti szerkezet részle­teit és működésmódját az ábrák kapcsán magyarázzuk, melyek közül az 1. ábra a kiindulási helyzetben levő, a 50 teljes biztosítékokkal felszerelt gyújtót hosszmetszetben, a 2. ábra a gyújtót a gyújtásra kész hely­zetben, hosszmetszetben, a 3. ábra a gyújtót a gyújtás utáni h 55 zetben hosszmetszetben, a 4. ábra a gyújtót a lezárt helyzetben hosszmetszetben, az 5. és 6. ábrák szerkezeti részleteiket mu­tatnak. 60 Az azonos hivatkozási számok Vala­mennyi ábrában azonos szerkezeti része­ket jelölnek. (11) a gránát teste, amelyben a gyujitói­szerkezet önmagában ismert módon, pl 65 csavaros kötéssel van megerősítve. A gyújtásra a (12) recés szegekiből és (13) gyutacsból álló dörzSigyutaics szolgál. A (12) recézett szegek (14) szárai oly hosz­szuaik, hogy azokon a recézett szegeket 70 hasítélkukkal körülfogó (15) és (17) lapos rugók játékkal mozognak a (13) gyutacs test és a recés szegek fejei között. A (13) gyutacs a (18) tömeggel együtt mozog. A két (15) éls (17) laposrugó egymással pár 75 huzamosan fekszik és a felső végükkel (18) testhez vannak kötve. A rugók előle szült seggel bírnak, mely azokat a rajzolt helyzetben egymástól távolítani igyek­szik. Ez a rugókat egymástól távoli tó, 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom