103251. lajstromszámú szabadalom • Eljárás petroleumolajoknak égési motorokhoz alkalmas tüzelőanyagokká való átalakítására

Megjelent 1931. évi augusztus li ó 201 -én. ÜAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103351. SZÁM. — XI b. (Il/a.) OSZTÁLY. Eljárás petroleumolajoknak égési motorokhoz alkalmas tüzelőanyagokká való átalakítására. Petroleum Conversion Corporation cég- New-York. A bejelentés napja 1930. évi november hó Il ike. É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1929. évi november hó 12-ike. A találmány eljárás petroleumolajok­nak gőzáliapotban való átalakítására. Vagy krakkolására, amelynél az olaj át­alakítása gázalakú hőhordozó anyag ha-5 fására anegy végbe. Ha az olajat gőzálla­potban, az említett módon, aránylag nagy, nevezetesen kb. 480—540° hőmérsékleten vagy esetleg még magasabb1 hőmérsékle­ten alakítjuk á;t, akkor motorokhoz; alkal-10 mas, a gazolincsoporthoz tartozó, kiváló minőségű, kopogasnéiKuli égesvanyagna teszünk szeri. A résziünkről easelőtt gyako­rolt eljárásnál a petrole.umolajat oly kö­rülmények között gőzölö'gtetítük el, me-15 lyek annak csak csekély vagy semmilyen krakkolásával neim jártak és az ekként előállított gőzit közvetlenül vezettük a reakciólkaimrába, amelyben azt a gőzalakú hőhordozó anyaggal fizikailag kevertük, !0 ahol is a 1 űrhordozó anyagot oly hőmér­sékleten. éis oly mennyiségben alkalmaz­tuk, hogy az, az említett módon kapott gőz átalakulását idézte elő. Kitűnt már most, hogy a szükséges hőhordozó gáz­!5 mennyiség lényegesen csökkenthető ha a gőzt. a. reakciókamráiba való bevezetése előitt túlhevítjük. A gőzállapotban való krakkolást foganatosító korábbi eljárá­soknál a petroleuímgőz knakkoláisának ke­!0 2'esztülvitelérc kizárólag külső hevítésű csőtekercscket alkalma/, tak. 1', tekintet bein az a nehézség merül-t fel, hogy a gőz kralkkolásának előidézésében az olajgőzt , aránylag nagy hőmérsékletre* magílehető 15 sén nagy időközön át kellett felhevíteni, mely alatt a krakkolás végbement, egy­úttal azonban szabad szén csapódott le. minek iolytán a csövek eldugultak éö. élet­tartamuk, kiégés folytán, lényegesen megrövidült. Ez.zeil szemben a találmány 40 szerinti eljárásnál, noha az olajgőzt a túlhevítő csőkígyóban a kezdett krakko­lási hőmérséklet fölé hevítjük, az olajgőz­nek nem hagyunk elegendő időt arra, hogy krakkolása. végbeimehessen és szén- 45 kiválást okozzon. A túlhevítő cső teker cs­benn a gőz krakkolásának elkerülése nem­csak aziéirt kívánatos, hogy a,z azzial járó szénlerakódást kiküszöböljük, hanem a.zért is, mert sokkal jobb eredményeiket 50 érünk el, ha az egész olaj egyugyanazon, aránylag magas hőmérsiéklelti körzetben alakul át, mivel az esetben., ha az olaj krakkolása alacsony hőmérsiéMeten megy végbe, annak legnagyobb részére a vala- 55 mivel magasabb hőmérsékletre való felhe­vít és hatástalan marad. Tekintetbe veendő továbbá, hogy a krakkolás kifeijeizietten függvénye úgy a hőmérsékletmdk, minit az időnek, úgy hogy ha a túlhevítő csőtelker-i 60 csen átáramló gőz sebessége eléggé nagy, akikor a csőtefcercsben lényegében vévo (semmiféle krakkolás nem megy végbe. A találmány Sizeirinlti eljárás alkalmazásá­nál, az átalakított olaj súlyegyséig ér e szá- 65 inlítva, az eddiginél kisehib mennyiségű hordozógázra van szükség. Ez nemcsak! azt eredményezi, hogy a berenderós üzeme, betfogadóképességének növekedése irévén, jelentéikenyen gazdaságosabbá vá- 70 lik, hanem a maradékgőziöknek a hordozó­gázból való visszanyerését is mieigtoönnyíti, minthogy e gőzök a gázban nagyobb arányban vannak. Az a hőmérséklet, amelyem a krakkolás- 75 nélküli túlhevít és foganatosítható, kii-

Next

/
Oldalképek
Tartalom