103227. lajstromszámú szabadalom • Forgó hengeralakú gerjesztőmágnes a mágnestekercs komlokoldalai fölött harántirányban folytatódó tekercshornyos elektromos gépekhez

Megjelent 1931. évi augusztus lió 17-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1032a7. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Forgó hengeralakú gerjesztőmágnes a mágnestest homlokoldalai fölött harántirányban folytatódó tekercshornyos elektromos gépekhez. Allg-emeine Elektricitáts Gesellschaft cég1 Berlin. A bejelentés napja 1930. évi október hó 8-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi október hó 10-ike. Sebesenjáró elektromos gépek teljesítmé­nyének lényegében a forgó gerjesztőmág­nes méretei szabnak határt. A gépegysé­gek teljesítményének növelése azt ered-5 ményezi, hogy a szükséges amperimene­teknek a gerjesztőmágnesen való elhelye­zése mindinkább nehézségiekbe ütközik. Utóbbi nehézségek elkerülésére henger­alakú, forgó geirjesztőmágnesekcit arány­ló lag kis horonyosztássail már előállítottak. Ezeknél a tekercselés a niágiia-itest külső iíerületén nemcsak tengelyirányú hor­nyokba, hanem az ntóbbi homlokoldailai fölött harántirányban haladó hornyokba 15 van ágyazva. Ez elrendezés lehetővé te­szi a szükséges ampeilmenetek könyyii elhelyezését és mindennek ellenére széles sarkiéi ül etek kiképzését. Egy már ismeretes elrendezés, azzal a 20 hátránnyal jár, hogy a forró gerjesztő mágnes tengelyét a tekercselés menetei között keill átvezetni, ami által a tekercse­lési helynek számottevő része elvész. En­nek az elrendezésnek szintén ismeretes 25 javítása nem alkalmaz kereisztülmenő ten­gelyt, hanem a tengelycsapolt, a mágnes­testtel magában véve isimért módon rá­csava rolt karimák segélyével kapcsolja. Ily elrendezésnél az egész, rendelkezésre 80 áilló tekercseléisi hely teljes mértékben ki­h a sziládba, i <3. A tengeilyka riimiáík megerő­sítésre való orsók, elrendezése azonban bizonyos szerkesztési nehézségeket von * snlaga után, inert ez orsók számának és 85 vastagságának nagynak kell lennie és helyzetük sem választható tetszés szerint. E nehézségeket a legutóbb említett el­rendezésnél azáltal kiséreltéík meg elhárí­tani, hogy a teugely karimáik megerősíté­sére való orsókat úgy rendezték el, 40 hogy részben a homlok oldali tekeircshor­nyok között megmaradt, a, mágnesitesit tö­mör anyagából kiképezett fogakba, rész­bein a fogak közé beütött horonyelzáró ékeikbe nyúljanak. E kiké-pzéis azonban. 45 a gépszerkesztésnél általában használt elvvel, miszerint csavarmenetek egymás­tól elválasztott résziekbe ne fogódzizíamalk, ellentétben áll, mert az ily csavarkapcso­lat kevéssé biztos. Továbbá a legnagyobb 50 nehézséggel járna az elzáró ékek egy va­lalmilyen javítás, miatt történt kivétel utáni oly újbóli beütése, hogy mindkét, rósz menetrésze helyesen illeszkedjék ösz­sze>. 55 A találmány szerint e nehézségeket egyszerű és megbízható módon küszöböl­jük ki. A találmány értelmében ugyanis a tengelykarimáikat csupán a, mágneissiar­kök körzeitében csavaroljuk közvetlenül a 60 mágnestesitre, a tekercshornyok körzeté­ben azonban közbenső darabok közvetíté­sével. E közbenső darabok egyúttal a hosmlokoldali hornyok elzáródarabjiai is és azokat a hornyukba toljuk. E közbenső 65 darabok a mágnestest. hornyai között lévő fogakat átfödik, úgy hogy a tengely kari­mák megerősítő orsói számára való me­net befogadására alkalmasak. Emellett a hoimllc-ikoldali hornyok elzáródarabjiai egy 70 egyetlen összefüggő lemez, alakjában ké­pezhetők ki vagy két vagy több részre lehetnek felosztva. A találmány értelmié­bem a tengelycisapoik főtartóit alkotó el­záródarahok oldalirfányú eltolódásának 75 megakadályozására, melegen felhúzott gyűrűket vagy azzal egyenértékű eszkö­zöket alkalmazhatunk. U'tóbHiakat a

Next

/
Oldalképek
Tartalom