103219. lajstromszámú szabadalom • Bevéső ajtózár

Megjelent 1931. évi augusztus hó 17-én. _ MAGYAR KIRÁLYI tE^HS SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103219. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Bevéső ajtózár. Yasárug'yár Részvénytársaság Sopron cég Sopron. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 18 ika. Eddigelé bevéső ajtózáraknál a zártokot a zárdiónál sima tárcsákkal látták el, melyeket fényesre csiszoltak. Ezáltal & zártoknak külseje tetszetősebb lett, azon 5 kívül pedig a zártokhoz erősített tárcsák a zárdiógyűrűruek nagyobb felfekvő felületet nyújtottak. E tárcsákat eddig a zártokhoz szegecselték. A találmány szerint viszont a 10 zártokot e tárcsáknak eddigi alkalmazási helyén körgyűrűalakban, ill. tárcsaalakban kisajtoljuk, amiáltal ugyanazt a benyomást kapjuk, mint az eddigi külön felerősített tárcsáknál. E kisajtolt részelő ket szintén fényesre csiszolhatjuk. Ezen újítás a zárak előállítási költségét csökkenti és az eddigi felszegecselt vagy heggesztéssel rögzített tárcsákhoz képest lényegesen megbízhatóbb, mivel az eddigi 20 tárcsaerősítések gyakran meglazultak. A kisajtolt tárcsa- ill. gyűrűalakú résznek belső szélét visszahajlítjuk, amiáltal a zár dió számára jó vezető felületet kapunk, mely azonos szélességű, mint az od-25 digi záraknál volt. Az ajtózáraknál régebben kizárólag drótrugókat alkalmaztak, melyeket újabban az előnyösebb lapos keresztmetszetű rugókkal helyettesítettek. Csakis •SL z^r* 30 diónál maradtak meg a körkeresztmetszetű drótrugónál, melynek egyik végét a zárdió megfelelő furatába illesztették. A találmány szerint a zárdiónál is lapos keresztmetszetű rugót alkalmazunk, melyet 35 olykép alakítunk, hogy az a dióval kapcsolódik anélkül, hogy az eddig szokásos furatra szükség volna. Ezáltal úgy az előállítási, valamint a szerelési költségek csökkennek és rugótörésnél is a rugóese-10 rét bármely lakatos könnyen elvégezheti, anélkül, hogy ehhez különleges berendezésekre volna szüksége. A rajzon a találmánynak egyik példaképem kiviteli alakját láthatjuk, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése 45 nélkül, sokféleképen el is térhetünk. Az 1. ábra a zártok fedőrészének távlati képe, a 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala szerint, a 50 3. ábra az újfajta zárdiórugónak távlati képe, a 4. ábra végül az ajtózárba szerelt rugót a dióval és ötlővel távlatilag mutatja. A (b) zártokfalból az eddigi erősítő- 55 tárcsának megfelelő nagyságú, körgyűrűalakú (c) dudorodást sajtoljuk ki, melynek (d) belső szélét hengeralakban visszahajlítjuk, amiáltal a diónak kellő szélességű vezető felületet biztosítunk. A 60 kisajtolt (c) részt fényesre csiszoljuk. A (g) zárdió körül az eddigi körkeresztmetszetű drótrugó helyett lapos keresztmetszetű (e) rugót alkalmazunk, melynek a zárdióhoz csatlakozó végén a rugó 65 hosszirányára merőleges (f) kiugrása ill. toldata van, amely a dió (h) karnyúlványának támaszkodik. A diónak eddigi külön furata, melybe a drótrugó végét illesztettük, tehát elmarad. Az (e) drót- 70 rugó egyik külső végével a zártoknak, belső kiugró (f) végével pedig a (h) diónyúlvány oldalának támaszkodik és ezáltal rugalmasságával a diót az ötlőt záró helyzetébe igyekszik elforgatni. 75 Szabadalmi igények: 1. Bevéső ajtózár, melyet egyfelől az jellemez, hogy a zártok fala a zárdió csapágyazási helye körül, az eddigi