103198. lajstromszámú szabadalom • Betörés elleni védőberendezés pénzszekrényekhez és hasonlókhoz

Megjelent 1931. évi augusztus hó 17-én. MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103198. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Betörés elleni védőberendezés pénzszekrényekhez és hasonlókhoz. Németh Lajos géplakatos mester és Bakosi László íomozdony vezető Kiskunhalas. A bejelentés napja 1930. évi junius 20-ika. A találmány védőberendezés pénzszekrényekhez és ehhez hasonlókhoz, mely nemcsak a pénzszekrények feltörését, hanem a pénzszekrények megközelité-5 sét is megakadályozza, mivel abban a pillanatban, melyben avatatlanok azon helyiségbe lépnek, amelyben a betörés ellen védett pénzszekrény van, tetszőleges helyen elrendezett riasztókészülékek azon-10 nal működnek. A találmány lényege, hogy azon helyiség padlózata, melyben a védendő pénzszekrény áll, függélyesen mozgékony és mihelyt arra lépnek, kissé lesülyed és ez 15 által villamos riasztóáramköröket zár. A riasztójelzést akkor is megkapjuk, ha valaki előzetesen a villamvezetéket elvágja, miért is a készülék betörés ellen, illetve avatatlanoknak a védett helyiségbe hato-20 lása ellen a legnagyobb biztonságot nyújtja. A rajzon a védőberendezésnek egyik példaképpeni kiviteli alakját láthatjuk, melytől a gyakorlatban, lényegének érin-15 tése nélkül, sokféleképpen el is térhetünk. Az 1. ábra a berendezésnek távlati képe, részbeni függélyes metszete, a 2. ábra az 1. ábrának nagyobb léptékű i0 részlete, a 3. ábra az 1. ábrának alaprajza a villamos kapcsolási vázlattal. A találmány szerint a (h) padlózat nem nyugszik közvetlenül az (y) alapfe-15 lületen, hanem a kettő közé a találmány szerinti berendezést iktatjuk, mely egyfelől a padlózatot megemelt helyzetében rugalmasan megtartó vezetékekből, másfelől pedig a padló sülyedésekor záródó villamos érintkezőkből áll. 40 A 2. ábrán látható módon az (y) alapfelületen (b) hengereket helyezünk el, melyeknek központos (j) vezetőorsójuk van, melyeken (k) rugó ül. A (b) hengerbe a (j) orsót körülvevő (g) hüvely 45 nyúlik, mely felső, előnyösen kiszélesedő karimás részével az (f) lécnek támaszkodik. A (j) orsó az (f) lécnek megfelelő furatán átnyúlik és végén csavaranya ül, melynek meghúzásával a (k) rugó kezdő- 50 feszültségét szabályozhatjuk. A (b) hengert az alapzat (v) betonrétegébe ágyazzuk, amelyben a villamos érintkezőkészülékeket is elhelyezzük; ezeknél fontos, hogy igen érzékenyek legyenek. Az érzé- 55 kenység fokozására az érintkezőhelynek mindkét (o, t) érintkezője mozgékony. Az egyik (o) érintkezőt az (f) léchez erősített könyök-alakú (u) karhoz erősítjük, melynek (m) végében az (o) érintkező szi- 60 getelten ül. A másik (t) érintkezőt egyenlőtlen-karú (c) emelő hosszabb karvégére szigetelten és állíthatóan erősítjük, mely emelőt az alapzathoz erősített (1) csapágyban lenghetően ágyazzuk és mely 65 emelőnek előnyösen szigetelt, rövidebb (n) karjának az (f) léchez erősített (e) nyomócsavar támaszkodik. A (c') rugó (t, o) érintkezőket állandó érintkezésben tartja. Az (f) léceket rácsszerű keret alakjában 70 készítjük, mely a betonágy megfelelő csatornaszerű bemélyedése felett helyezkedik el. Az (f) keretre a közbülső (i) réteget, arra pedig a (h) padlózatot helyezzük, mely az egész szerkezetet elfedi. A (h) 75 padlózat az (i) közbülső réteggel és az (f)