103198. lajstromszámú szabadalom • Betörés elleni védőberendezés pénzszekrényekhez és hasonlókhoz

Megjelent 1931. évi augusztus hó 17-én. MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103198. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Betörés elleni védőberendezés pénzszekrényekhez és hasonlókhoz. Németh Lajos géplakatos mester és Bakosi László íomozdony vezető Kiskunhalas. A bejelentés napja 1930. évi junius 20-ika. A találmány védőberendezés pénzszek­rényekhez és ehhez hasonlókhoz, mely nemcsak a pénzszekrények feltöré­sét, hanem a pénzszekrények megközelité-5 sét is megakadályozza, mivel abban a pil­lanatban, melyben avatatlanok azon he­lyiségbe lépnek, amelyben a betörés ellen védett pénzszekrény van, tetszőleges he­lyen elrendezett riasztókészülékek azon-10 nal működnek. A találmány lényege, hogy azon helyi­ség padlózata, melyben a védendő pénz­szekrény áll, függélyesen mozgékony és mihelyt arra lépnek, kissé lesülyed és ez 15 által villamos riasztóáramköröket zár. A riasztójelzést akkor is megkapjuk, ha va­laki előzetesen a villamvezetéket elvágja, miért is a készülék betörés ellen, illetve avatatlanoknak a védett helyiségbe hato-20 lása ellen a legnagyobb biztonságot nyújtja. A rajzon a védőberendezésnek egyik példaképpeni kiviteli alakját láthatjuk, melytől a gyakorlatban, lényegének érin-15 tése nélkül, sokféleképpen el is térhe­tünk. Az 1. ábra a berendezésnek távlati képe, részbeni függélyes metszete, a 2. ábra az 1. ábrának nagyobb léptékű i0 részlete, a 3. ábra az 1. ábrának alaprajza a villa­mos kapcsolási vázlattal. A találmány szerint a (h) padlózat nem nyugszik közvetlenül az (y) alapfe-15 lületen, hanem a kettő közé a találmány szerinti berendezést iktatjuk, mely egy­felől a padlózatot megemelt helyzetében rugalmasan megtartó vezetékekből, más­felől pedig a padló sülyedésekor záródó villamos érintkezőkből áll. 40 A 2. ábrán látható módon az (y) alap­felületen (b) hengereket helyezünk el, melyeknek központos (j) vezetőorsójuk van, melyeken (k) rugó ül. A (b) hen­gerbe a (j) orsót körülvevő (g) hüvely 45 nyúlik, mely felső, előnyösen kiszélesedő karimás részével az (f) lécnek támaszko­dik. A (j) orsó az (f) lécnek megfelelő fu­ratán átnyúlik és végén csavaranya ül, melynek meghúzásával a (k) rugó kezdő- 50 feszültségét szabályozhatjuk. A (b) hen­gert az alapzat (v) betonrétegébe ágyaz­zuk, amelyben a villamos érintkezőkészü­lékeket is elhelyezzük; ezeknél fontos, hogy igen érzékenyek legyenek. Az érzé- 55 kenység fokozására az érintkezőhelynek mindkét (o, t) érintkezője mozgékony. Az egyik (o) érintkezőt az (f) léchez erő­sített könyök-alakú (u) karhoz erősítjük, melynek (m) végében az (o) érintkező szi- 60 getelten ül. A másik (t) érintkezőt egyen­lőtlen-karú (c) emelő hosszabb karvé­gére szigetelten és állíthatóan erősítjük, mely emelőt az alapzathoz erősített (1) csapágyban lenghetően ágyazzuk és mely 65 emelőnek előnyösen szigetelt, rövidebb (n) karjának az (f) léchez erősített (e) nyo­mócsavar támaszkodik. A (c') rugó (t, o) érintkezőket állandó érintkezésben tartja. Az (f) léceket rácsszerű keret alakjában 70 készítjük, mely a betonágy megfelelő csa­tornaszerű bemélyedése felett helyezkedik el. Az (f) keretre a közbülső (i) réteget, arra pedig a (h) padlózatot helyezzük, mely az egész szerkezetet elfedi. A (h) 75 padlózat az (i) közbülső réteggel és az (f)

Next

/
Oldalképek
Tartalom