103192. lajstromszámú szabadalom • Kétszemlencsés kettős távcső az időszakonkénti társmegfigyelést is megengedő berendezéssel

Megjelent 1931. évi augusztus hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI SHi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103192. SZÁM. — VII/c. OSZTÁLY. Kétszemlencsés kettős távcső az időszakonkénti társmegfigyelést is megengedő berendezéssel. Actieng-esellschaft C. P. Goerz Optische Anstalt Actiová spolecnost K. P. Goerz opticky ustav Bratislava. A bejelentés napja 1929. évi december hó 13-ika. A találmány célja annak a lehetővé té­tele, hogy két szemlencsével ellátott táv­cső látómezejében lejátszódó eseményeket időszakonkint második szeimély is megfi-5 gyelhesse. Ezt a célt azzal érjük el, hogy; a szög­távcső gyanánt kiképzett kettős távcső mindegyik felében legalább két prizmát helyezünk el, amelyek közül a találmány 0 értelmében az egyik távcsőfél látóeoiyő­jéhez közelebb eső prizmát, vagy további, ez előtt elhelyezett prizmát a távcső tokjá­ban elforgathatóan, vagy eltolhat/Van ágyazzuk. A prizma elfordítása, áltál a 5 képet adó sugárkúp kitér és harmadik, tár smegfi gy elő-szemlencse látóernyőjén reális képet alkot. A csatolt rajzon vázlatos ábrázolásban a találmány tárgyának hároim példakép­) peni kiviteli alakját tüntettük fel. Az| 1, ábra egyszerű belépőrefldktoros és a főszemlencse mellett elrendezett tető­csúcsprizmás kiviteli alakot függélyes metszetben mutat. A » 2. ábra az 1. ábra A—B vonala szerinti metszet. A 3. ábra tetőcsúcsos belépő reflektorral' és a főszemlenese mellett elrendezett egy­szerű pentapriziinával ellátott kiviteli aia-1 kot mutat, függélyes metszetben. A 4. ábra ugyanezen kiviteli alak vízszin­tes metszete. Az 5. ábra elfordítható', illetve eltolható e 1 őtótpriziriával ellátott kiviteli alakot áb­rázol. Az 1. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál *az egyszerű (1) belépőreflektor alatt minid­egyik távcsőfélben egy-egy (2) tárgylen­csét és e-z alatt egy-egy (3), illetve (3') (2. ábra) tetőcsúcsprizmát helyezünk el, 40 amely a tengelyirányú sugaraikat derék­szögben téríti el. A bal távcsőfélben lévő (3') prizmát a (4) távesőtokban forgat­hatóan ágyazzuk, a fém prizlma foglalaton közös mértani tengelyben elrendezett (5, 45 5') csapok segélyével. A csapok mértani tengelye a belépő és kilépő tengelyirányú sugarak metszéspontján halad át. Ha en­nek az elfordítható prizmának a helyzete ugyanaz, mint a jobboldali távcsőiéiben 50 lévő helytálló (3) prizmáé (az 1. ábrán teljes vonalakkal feltüntetett helyzet), úgy a cél mindegyik (7„ 7') látóernyőn megjelenik és a (8, 8') főszemlencsék mindegyikében látható. Ha, azonban a célt 55 második személynek is meg kell figyelnie, ügy a baloldali távcsőiéiben lévő elfor­ditható prizmát az (5') csapon megerő­sített (6) kézikerék segélyével 90-nyi el­fordítás révén az 1. ábrán pontozva fel-t 60 tüntetett helyzetbe kell lendíteni, miáltal, az ezen prizmából kilépő sugárkúp az el­lenkező oldalra vetítődik és a (7") látó­ernyőn reális képet hoz létre, amely azon­ban a (7) és (7') ernyőkön alkotott képek- 65 hez képest a magasságot és oldalt te­kintve, fordítva jelenik rneig. Ez a képi mármost, mielyet a teljes megfordítást lé­tesítő (9) tetőcsúcsprizimia ismét helyre­állít, a (8") társtmegfigyelő szemlencsém 70 kereiszül figyelhető meg. A 3. és 4. ábra szerinti kiviteli alaknál belépő reflektor gyanánt közönséges (la) tet ő csúcspr izlm ákat alkalmazunk, mig a (7, 7') látóernyők előtt (3a), illetve, (3a') 75 közönséges pentaprizimákat helyezünk el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom