103168. lajstromszámú szabadalom • Raklámkészülék

Megjelent 1931. évi augusztus hó 17-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 103168. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Reklámkészülék. Kun József kereskedő Arad. A bejelentés napja 1929. évi december hó 21-ike. A találmányt alkotó reklámkészüléknél az egyes reklámábrák anélkül váltódnak, hogy váltás közben nagyobbméretű elmozdulást végeznének. 5 Az új reklámkészülék két, egymáshoz képest viszonylag elmozgó részből, valamint az ezen elniozgást létesítő szervekből áll. Az egyik rész lényegileg valamely át-10 látszó (áttetsző) anyagon (pl. üvegen, celofánon stb) tetszőlegesen (maratás, festés, rajzolás, ragasztás stb. útján) kiképzett rács (raszter). Ezalatt, illetve emögöttvan a tulajdonképpeni, tetszőleges anyagú 15 reklámlap, amelyen a választott rendszerű rács, (áttetsző) elemeivel összevágó rendszerű és alakú vonal-akiből, illetve pontokból alkotott reklámábrók (betűk stb.) vannak kiképezve. Ezen vonalakból, 20 illetve pontokból álló reklámábrák két vagy több külön-külön megjelenő reklámképhez, illetve szöveghez tartoznak, mimellett az egyik képet alkotó vonalak, illetve pontok sorozata a másik képet al-35 kotó vonalak, illetve pontok sorozatához képest célszerűen a rácsosztás felével el van tolva. A vonal és pont kifejezéseken a leírásban nem mértani vonal és pont értendők, 50 hanem rajzbeli alakzatok. A rajzbeli pont alakja .lelhet négyszögletes, kerek stb. A rács és reklámlap bizonyos helyzetű egymás mögé helyezésekor a reklámlap valamelyik ábrájának összetartozó vo-55 nalai, illetve pontjai kerülnek a rács átlátszó elemei mögé. A rács és reklámlap viszonylagos elmozgásakor már most a reklámlap valamely másik ábrájának vonalai, illetve pontjai jutnak ezek helyébe, vagyis látható helyzetbe. 40 Oly esetben, amikor a rács egyetlen vonalrendszerből áll, a reklámlap kétféle, fél osztással eltolt ábrával látható el, amelyek tehát váltakozva jelennek meg. Oly esetben viszont, amikor pl. folyto- 45 nos vonalakból álló két, trajefctórikus vonalrendszer alkotja a rácsot, a reklámlap négy, egymástól független ábrával látható el. Ez esetben a rácsot és a reklámlapot egy, az egyik ábrát mutató alaphely- 50 zetből egymáshoz képest, egymásután, egy -egy fél osztással, az első, azután a második, majd ismét az első vonalrendszer értelmében elmozgatva, a négy ábra egymás után, külön-külön, láthatóvá válik. 55 Egyszerűbb úton érhetjük el négy ábra egymás után való megjelenését, ha az átlátszó és átlátszatlan kockákból álló rácsot úgy alakítjuk ki, hogy egymással szomszédos átlátszó kockák ne legyenek, 60 de viszont az egyes átlátszó kockák, egymáshoz képest, olyan helyzetet foglaljanak el, hogy az egyikről a másik, úgynevezett lóugrás szerint legyen elérhető, anélkül azonban, hogy eközben sötéten ma- 05 radt kockára is történjék lóugrás. Ez esetben a rácsot alkotó két vonalrendszer közül az egyik folytonos, a másik szaggatott vonalakból áll. Mivel ezen rendszerben minden negye- 70 dik kocka átlátszó, a reklámlap négy egymástól független mintával látható el és a rácsot, a reklámlaphoz viszonyítva, a szaggatott vonalrendszer értelmében mozgatva, a négy ábra egymásután jelenik 75 meg.