103156. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tüzelőanyagok elgázosítására
Megjelent 1931. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103156. SZÁM. — Il/e. OSZTÁLY. Eljárás tüzelőanyagok elgázosítására. Société Oxythermique cég Luxemburg, mint Mathias Fr&nkl gyárigazgató augsburgi lakos jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi december hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1929. évi december hó 2-ika. A tüzelőanyagokat generátorokban elgázosító ismeretes eljárásoknál a kilépő gázok hőmérséklete nem szállíth'ató le lényegesen 800 C° alá, feltéve, ho;gy száraz i szenet gázosítnnk el. Ha feltételezzük, hogy a kőszénben vagy kokszban lévő 1 kg. szénből 5 ni: l gázt fejlesztünk, akkor kb. 1250 kalória hőveszteség adódik minden kg. szénre. • A találmány célja ezen melegmennyiség legnagyobb részének az elgázosító zónában való kihasználása, ami által lehetővé válik a bevezetett vízgőz mennyiségét növelni. Ezen eredményt oly kép érjük ' el, hogy az elgázositó eljárásban az oxigénnel vagy levegővel kapcsolatban vízgőzt is alkalmazunk és az eljárást két, egymással alsó részükön összekötött gázgenerátorral foganatosítjuk, i Ezen eljárásnál a vízgőzt felváltva az egyik vagy a másik generátor felső részébe vezetjük, míg az oxigént vagy levegőt, melynek oxigéiatartlalmáit megnöveltük, a generátorok alsó részénél vezetjük » be. A vízgőz az egyik generátorban való haladása ós az izzó szénnel való érintkezése köziben utóbbiból gázt fejleszt. A készülékből kilépő gáz a második generátoron halad keresztül és pedig alúlról föl) felé és ilyen módon ezen utóbbi generátorban levő szánnék átadja melege tekintélyes részét. Bizonyos idő eltelte után az áramlásokat megfordítjuk, vagyis a vízgőzt a másik generátorba vezetjük, mely> nek tartalmát előzetesen megmelegítették a kilépő gázok. A vízgőz fölülről lefelé haladása közben a szenet lehűti és ezzel egyidejűleg fölmelegszik egészen a reakció hőmérsékletéig. Ekkor a szénnel reakcióiba lép és 40 azt elgázosítja. Az eljárás előnyei annál lényegesebbek, mennél szárazabb a gáz fejlesztésére használt szén. Ez nyilvánvaló azon lehetőség folytán, hogy nagyobb vízgőzmeny- 45 nyiséget alkalmazzunk, mint valamely egyszerű generátornál, melyet levegővel működtetünk, mert az 1250 kalória minden kg. elgáziosított szén után, mely az eddigi eljárásoknál veszendőbe ment és 50 mely a találmány szerinti, két egymással kapcsolt generátorral és oxigénnel foganatosított eljárással legnagyobbrészt kiaknázható, lehetővé teszi, hogy minden kg. szénhez 0.4—0.8 lcg. vízgőzt vezessünk. 55 A csatolt rajz a találmány szerinti eljárás foganatosítására való készülék egyik példaképem megoldási alakját szemlélteti A vízgőzt felváltva az (a') és (a") nyílásoknál vezetjük az (A'), ilí. (A") gáz- 60 generátorokba, mely nyílások a generátorok felső részén vannak. A gőz felülről lefelé halad át a generátorok egyikén és ezen útja folyamán az izzó szénből gázt fejleszt. E gázok a (B) összekötő esator- 65 nába hatolnak és így a másik generátorba jutnak, melyen alulról felfelé áramolnak át, átadva közben a bennük levő hőmennyiség tetemes részét az ezen generátorban levő szénnek. A gázok ezután 70 a (b'), illetőleg (b") nyílásoknál lépnek ki a generátor belsejéből, 100 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten. A (k) csap vagy szelep a levegő vagy tiszta oxigén beve-
