103137. lajstromszámú szabadalom • Elektromos rezgés frekvenciájának növelésére való berendezés
Megjelent 1931. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103137. SZÁM. — VIT/g. OSZTÁLY. Elektromos rezgés frekvenciájának növelésére való berendezés. N. V. Philips' Gloeilaiiipenfabriekeii Eiiidhoven (Hollandia). A bejelentés napja 1929. évi november hó 12-ike. Hollandiai elsőbbsége 1928. évi november hó 30-ika. A találmányt berendezés képezi, elektromos rezgés, főkép pedig nagyfrekvenciájú rezgés ferekvenciájának növelésére. Az ultrarövidhullámú távírásnál 5 és távbeszélésnél gyakran nem lehetséges a megkívánt igen nagy (107 Hertz nagyságrendű) frekvencia egyszerre való létesítése, semmi esetre sem lehetséges ez nagy energiamennyiségek számára és 10 biztosan nem akkor, ha teljesen azonos hosszúságban megmaradó hullámot kívánnak. Ezen utóbbi követelményt általánosságban csakis egy frekvenciaszabályozó 15 rész, pl. egy Piezo-kristály alkalmazása által lehet kielégíteni és mechanikai okokból ily rész önfrekvenciája nem lehet nagyobb, mint körülbelül 3000 kilohertz (100 m hullámhossz). Ezután tehát 20 tlúlalacsony segédfrekvencia előállítására kell átmenni és ezt azután növelni kell, a mi többek között egyszer vagy többször alkalmazott, tehrmiónos csövek segítségével végzett frejkvejiciamegket-25 tőzéssel ezen célra alkalmas és ismeretes kapcsolókban történhet. Ezen kapcsolások egyike az ellenütemkapcsolás (Push-Pull). Ez kiválóan alkalmas a szándékolt célra, miután, fel-80 téve, hogy a két cső belső kapacitása egymással egyenlő, önmagában mintegy neutrodinizálva van. Ez kitűnik a rajz 1. ábrájából, mely ezen ismert kapcsolás sémáját ábrázolja. 35 A frekvenciájukban megkettőzendő, X hullámhosszúságú rezgések az ellenütemkapcsolásban összekötött két (Yl) és (V2) cső (I) belépési áramkörére superponáltatnak. Ezen csövek anódáramkö-40 reinek közös részében a (kétszeres frekvenciára (Y/ ~k hullámra) hangolt (II) áramkör van. A belső csőkapacitásokat a szakadozott vonalak által jelzett (Cl, C2, C3) és (C4) kondenzátorok ábrázolják. Ha (C1=C4) és (C2=C3), akkor ezen séma 45 reakciómentes. A (II) áramkörben fellépő rezgések azonban ugyanazon frekvenciájú váltakozó feszültségeket vannak maguk után a rácsok és a hozzátartozó izzószálak kö- 50 zött (kivéve, ha a rácstkerecs [Ll] és [L2] két félrésze között egyáltalán nincs szóródás, mely eset azonban sohasem forog fenn.) Gyakorlatilag ez a (II) és (I) áramkörök kapacitiv visszacsaló- 55 lására vezet és tényleg csak azon a módon lehetséges a rendszer öngerjesztését megakadályozni, hogy az (I) áramkör önindukcióját aránylag kicsire, kapacitását pedig aránylag nagyra választjuk, 60 ami a hatásfokra kedvezőtlen befolyást gyakorol. Ezen nehézséget a találmány értelmében azáltal kerüljük el, hogy a belső csőkapacitások egyikét vagy többjét oly- 65 képp neutradinizáljuk, hogy a megnövelt frekvenciára hangolt kilépési áramkörben fellépő rezgés a csövek belépési elektródái között feszültségeket nem eredményez. 70 Ez pl. oly módon foganatosítható, hogy |az ellenütemkapcsolásban összekötött csövek két vezérlő rácsát egy-egy neutrodinkondenzátoron át a hangolt kiindulási áramkörben fekvő impedancia egyik 75 végével kötjük össze, mely impedanciának egy közbenfekvő lecsapolási pontját az anódabatteriával kötjük össze. Ezen új kapcsolás két példáját a rajz 2. és 3. ábrája mutatja. 80
