103126. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemes anyag fajtázására és tisztítására

Megjelent 1931. évi augusztus hó 1-én. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103126. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szemes anyag fajtázására és tisztítására. Deller András mérnök Wien. A. bejelentés napja 1930. évi december hó 10-ike. Ausztriai elsőbbsége 1929. évi december hó 14-ike. Olyan eljárások és berendezések, ame­lyekkel szemes anyagot hozzákeveredett tisztátlanságoktól és nálánál csekélyebb súlyú szemektől olyképpen különítenek 5 el, hogy a tisztítandó és fajtázandó anya­got szitafelületen vándoroltatják végig s közvetlenül utána az anyag szélfuvóveze­tékek nyílása előtt lefelé áramlik s ugyanakkor a nevezett szitán át az emlí-10 tett szélfuvóvezetékekből vízszintesen ve­zetett légáram fúj, mely a könnyű súlyú tisztátlanságokat közvetlenül a szita mö­gött elrendezett fajtázó-él fölé fújja, amelyről azután elvezetik őket, ismerete-15 sek már. Más, szintén ismeretes berende­zések munkafolyamata hasonló, azonban elhagyják a külön szélfuvóvezetékeket. Ezeknek a berendezéseknek számos hát­rányuk van: Etetőgarat hiánya megaka-20 dályozza az egyenletes és szakadatlan adagolást, ha az anyag terpeszkedőbb vagy pihésebb természetű. Az anyag to­vábbmozgását csak valamennyi felület erős hajlása a vízszinteshez idézi elő, 25 ami a fajtázófolyamatot döntően hátrá­nyos módon befolyásolja; a széláram ha­tása a különböző alakú, de azonos faj­súlyú szemekre nem egyforma, mert igen különböző sebességgel haladnak keresztül 30 a szitafelületen és különböző ideig van­nak a fuvóhatásnak kitéve. Másrészt pe­dig azonos alakú, de különböző fajsúlyú szemek csak nagyon hiányosan különül­nek el egymástól, mert a repítőkoefficiens 35 egyik tényezője a szélfúvásnak kitett tá­madófelületet, állandóan változtatja; a a szitafelületek erős lejtése az egyes sze­mek egyenetlen görbülését, csúszását és bukfencezését vonja maga után, ezek te-40 hát nem a legkedvezőbb, a legnagyobb támadófelülettel lépnek a széláram kö­rébe és maradnak a széláramban. To­vábbá zavaróan hat a fajtázó folyamat pontosságára az az erő összetevő is, mely a szemeket nagy sebességgel lefelé siet- 45 téti. Nagy a hátránya a vízszintes szélve­zetésnek is, mert kényszervezetéses lévén, kicsi a szórószöge és ezzel a jó és rossz szemek elkülönítésében nagy nehézsége­ket okoz. Valamennyi felület erős lejtése 50 végül a felépítésben nagy magasságot és ezzel nagyob súlyt tesz elkerülhetetlenné. A találmány szerinti eljárás mindeze­ket a hátrányokat azzal küszöböli ki, hogy a — rázott szitafelületre rávitt —• 55 anyagot, mialatt vándorol, a szitafelület­hez képest szög alatt ható légárammal álló vagy együttmozgó fajtázóél felé fú­vatja. Az egyenletes etetés biztosságától, az 60 anyagok egyszerű elszállításának lehető­ségétől és a felépítésben megkívánt ki­sebb magasságtól eltekintve is, az új el­járásból különös előnyök adódnak s az eddig ismeretes berendezések valamennyi 65 hátrányától mentes. Minthogy az anyag szállítása a szitafelület csekély lejtése kö­vetkeztében nem megy gyorsan végbe, hanem nyugodtan és egyenletes sebesség­gel, minden szem egyforma ideig van a 70 szél hatásának kitéve és a légáramnak mindig ugyanazt a legkedvezőbb támadó­felületet nyújtja. A szitafelülettől a faj­tázóélig tartó, rövid út nem engedi meg a szemek helyzetváltozását, amíg röppá- 75 lyájukat befutják. Minthogy az egyes sze­mek nem sietnek lefelé nagy saját gyor­sulással, el is esik a saját gyorsulás za­varó befolyása a szél fajtázó hatására. A ferdén felfelé irányított széláramnak 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom