103123. lajstromszámú szabadalom • Csomazóberendezés szőnyegcsomózógépekhez

Megjelent 1931. évi augusztus h ó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103120. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás nitrózus gázok előállítására. Schaefer Kari oki. mérnök Berlin-Charlottenburg. A bejelentés napja 1930. évi október hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi október hó 2-ika. Nitrozus gázok előállítására való eddig ismeretes eljárásoknál úgy jártak el, hogy az ammónia-levegő gázelegyet előnyösen tiszta platinából álló katalizátoron égették 5 el. A hőmérsékletek, amelyek mellett az elégetési folyamat végbe ment, 650° körül voltak. A nitrozus gázok termelési hányada emellett körülbelül 90% volt. A legkülön­bözőbb módon kísérelték meg ezen terme­lő lési hányad növelését, például aképen, hogy az ammoniatartalmat az elégési keverék­ben fokozták, az elégési levegőhöz oxigént adlak és két vagy több katalizátort egymás­mögé iktattak. Ezen eljárásoknál azonban 15 hátrányok léptek fel. Egyebek között az a hátrány is mutatkozott, hogy az ezen el­járásoknál szükséges magasabb katalizátor hőmérséklet következtében a platina idő előtt elporlódott és a gázzal eltávozott. Az 20 így előállított platinaveszteség a nagyobb termelési hányad nyereségtöbbletét kérdé­sessé tette. Ezenkívül az eddig ismeretes eljárások­nál nem volt lehetséges, hogy a katalizátor 25 hőmérsékletét külső energiaváltoztatás nél­kül szabályozhassuk, hogy a katalizátor hő­mérsékletét a lehetséges legjobb teljesít­ményre állíthassuk be. A találmány lehetővé teszi, hogy sokkal 30 nagyobb, az elméleti határértékhez közel­álló termelési hányadot érjünk el ammónia­levegő keverék elégetésénél. A találmány szerinti eljárás azon alapszik, hogy az elégési térből távozó nitrogénoxid tartalmú 85 gázokat előmelegítőn vezetjük át és abban az elégetési munkafolyamathoz szükséges levegőt vagy az egész ammonialevegő ke­veréket előmelegítjük. Magát az elégetési munkafolyamatot tűz-40 állóbb platina-ötvözetekből, például platina­rodium-ötvözetből álló katalizátorok segé­lyével foganatosítjuk. A felmelegedett gázok az előmelegítő fém­falaival való érintkezés közben reve-, vagyis oxidált fémporrészecskéket ragadhatnak 45 magukkal és ezek, ha a katalizátorhoz jut­nak, a katalizátor hatóképességét rövid idő alatt csökkentik vagy azt megsemmisítik. A katalizátor azon helyei, amelyeken ilyen fémporrészecskék lerakódnak, nagy hőmér- 50 sékleten a nemes fémmel ömlesztéket ké­peznek és törékennyé válnak. Az említett körülményt eddig sohasem vették figye­lembe és ezt a hátrányt a találmány sze­rint úgy szüntetjük meg, hogy 'az előmele- 55 gített gázokat előbb tűzálló szűrőn, pél­dául horzsakő vagy más ásványi, illetve mesterségesen előállított finom likacsos anyagon vezetjük át. A szűrő a fémpor részecskéket visszatartja, azok tehát nem 60 jutnak a katalizátorba, amely ennek foly­tán tiszta gázokkal dolgozik és így össze­tétele egyenletes marad, aminek az az ered­ménye, hogy a termelési hányad értéke hosszú üzemtartamokon át közel az elmé- 65 leti határértéken marad. A gázoknak csak ilymódon való előmelegítése és tisztítása útján lehetséges egyáltalán nagy átalakító képességű, magas hőmérsékleten is állandó platina-ötvözeteket alkalmazni. Az előmele- 70 gítés természetesen nemcsak az égési ter­mékek hőcserélése útján, hanem melegnek kívülről való hozzávezetése útján is lehet­séges. Azon célból, hogy a katalizátor hőmér- 75 sékletét ama határok között tartsuk, ame­lyek a legnagyobb termelési hányad és így a leggazdaságosabb üzem eléréséhez kelle­nek, szükséges, hogy a hőmérsékleteket bizonyos határok között tartsuk, amit an- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom