103115. lajstromszámú szabadalom • Berakó szerkezet cséplőgépek számára

Megjelent 1931. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103115. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Berakó szerkezet cséplőgépek számára. Heinrich Lanz A.-G. Maimheim. A bejelentés napja 1930. évi julius hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi december hó 17-ike. A kézi- és járgánycséplőgépek kicsiny­sége miatt ezeknek berakóasztala oly ala­csony, hogy a berakást végző munkás a földön állhat és az anyagot emellett a be-5 rakóasztaltól közvetlenül a cséplődobba tolja. Motorikus hajtású cséplőgépeknél a berakást rendszerint a cséplődobogó felől végzik. E célból egy vagy több munkásnak kell a cséplőgépen állania. E személyzet 10 megtakarítására anyaghozzávezető beren­dezésekkel ellátott önműködő berakó szer­kezeteket építenek. E hozzávezető berende­zések azonban csak nagy üzemeknél gaz­daságosak, mert költségesek és tekintélyes 15 erőszükségletük van. A találmány motorikus hajtású széles cséplőgépekre vonatkozik. Lényegében ab­ból áll, hogy a berakóasztal ugyanúgy, mint az említett kis, kézi- és járgánycséplőgé-20 péknél oly alacsony, hogy a berakó mun­kás a földön állhat, tehát személyzetnek nem kell a cséplőgépen tartózkodnia. A találmány értelmében már most ez alacso­nyan elrendezett berakóasztal és a maga-25 san fekvő dob között, a cséplőgép belse­jében hozzávezetőberendezés van elren­dezve, mely az anyagot a berakóasztaltól a dobhoz emeli. E hozzávezetőberendezés hozzávezetőasztalból és rajita keresztülnyúló 80 berakófogakból áll. Ily szalmaszállítóbe­rendezés önmagában véve ismeretes. A találmány szerinti újítás abban áll, hogy a berakófogakat a cséplőgép rázó­deszkájának vonórúdjaí tartják. Ezáltal 85 a gereblyéknek oly mozgást kölcsönzünk, hogy azok a szalmát megfogják és eltolják. Emellett a berakófogak hajtására való ösz­szes csuklós kapcsolat elesik. Megemlítjük, hogy ismeretes rázóberen-40 dezésnek a berakószerkezet alatt való el­helyezése, melyen át a magokat kiszitál­juk, amelyek visszavezető feneke felett a cséplőgép rázójára kerülnek. E berende­zésnél azonban az említett rázóberendazés a rázóval való csuklós kapcsolata folytán 45 csak oda- és visszamenő mozgást végez. A találmány ezzel szemben abban áll, hogy a cséplőgép visszavezető feneke a berakóberendezés alatt van átvezetve úgy, hogy a hozzávezető asztalon áteső magok 50 közvetlenül a cséplőgép visszavezető fene­kére jutnak. Ez elrendezés is lehetővé teszi a hozzávezető asztal alacsony elren­dezését és a hajtást, továbbá az eddig is­meretes külön visszavezető fenekek csuk- 55 lós kapcsolatát feleslegessé teszi. A találmány tárgya a mellékelt rajz 1. és 2. ábráján két különböző nézetben van szemléltetve. (a) a verőléces cséplődob, amely az ösz- 60 szes motorikus hajtású cséplőgépeknél elég magasan fekszik, (b) a cséplőkosár, (c) az (i) hasítétkban elállítható, a cséplőgép bel­sejében elrendezett hozávezető asztal és (d) a berakó asztal, amelyre a gépkezelő 65 az anyagot rakja, hogy a mechanikus (c) berakóberendezéshiez tolhassa. E (d) asz­talnak, mint a rajzból látható, oly alacsony a helyzete, hogy munka közben a munkás a földön állhat, (f) a rázódeszka, amely 70 a (c) hozzávezető asztal alatt van átvezetve, (g) a rázódeszka vonórúdjai és (h) a for­gattyús tengely, amelyre a (g) vonóruda­kat csuklósan, erősítjük. A (g) vonóruda­kon levő (1) tartóknak felül az (m) fogaik 75 vannak. Ez (m) fogak a (c) asztal hasí­tékain nyúlnak át és hasonló mozgást vé­geznek, mint az (f) rázódeszka. A (c) asz­tal lyukasztott, hogy a magok, amelyek már a berakóberendezésben kirázódtak, 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom