103112. lajstromszámú szabadalom • Lemezrugókkal rugalmasan befogott fegyverzett elektrómágneses hangszórók hajtószerkezetéhez

Megjelent 1931. évi augusztus hó 1-én. !,í AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI IURÚÍSÁG SZABADALMI LEIRAS 103112. SZÁM. — TX/d. OSZTÁLY. Lemezragókkal rugalmasan befogott fegyverzet elektromágneses hangszórók hajtószerkezetéhez. Ideál Werke Aktiengesellschaft fíir Drahtlose Telephonie Berlin-Hohenschönhausen. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi november hó 25-ike. Elektromágneses hangszóróknak rugalmasan befogott fegyverzetes hajtószerkezeténél általában azzal a hátránnyal találkozunk, hogy a fegyverzetmozgások már 5 kisebb amplitúdóknál is aránytalanok a vezérlő áramhoz képest. Ha ilyen hajtószerkezeteknél eleget teszünk ama követelménynek, hogy két mágnespólus közötti légrés lehető szűk legyen, az ezen szűk 10 légrésben rezgő fegyverzet nem tehető ki .nagyobb terhelésnek, mert különben a polusokba ütközik. A találmány elektromágneses hajtószerkezetek rugalmasan befogott fegyverzeté-15 nek oly sajátos kiképzése, melynél a fegyverzetmozgások nagyobb amplitúdóknál is arányosak maradnak a vezérlő árammal és a fegyverzet még szűk légrésben is nagyobb terhelésnek vethető alá, anélkül, hogy a 20 polusokba ütköznék. A mellékelt rajz a találmány példaképem kiviteli alakját szemlélteti, kétoldalt részarányosán ható, négypolusu hangszóróhaj tószer kezettel kapcsolatban. Az 25 1—3. ábrák a fegyverzetnek és a raj ta megerősített, rugalmas befogásra való lemezrugóknak felülnézete, illetve oldal-és végnézete. A 4. ábra az elektromágneses haj tószer 80 kezet négy pólussarujának és a pólussaruk között kiegyensúlyozott állapotban rugalmasan befogott fegyverzetnek vázlatos homloknézete. Az 5. ábra felülnézet, mely a patkóalakú 85 mágnest, annak lamelláit pólussaruit és a közöttük rugalmasan befogott fegyverzetet szemlélteti. A 6. ábra hosszmetszet az 5. ábra A—B vonala szerinti. A 7. és 8. ábrák a találmány révén elérhető 40 hatások megértésének elősegítésére valók. Az elektromágneses hajtószerkezet érőteljes, patkóalakú (a) mágnesének négy lamelláit (b) pólussaruja van (4—6. ábra). E pólussarukat a (c) csavarok az (e) alaplemez (d) nyúlványaihoz erősítik. A patkóalakú (a) mágnes ezen az (e) alaplemezen nyugszik; az (f) ellenlemez és (g) csavarok szorítják szárvégfelületeivel a (b) pólussarukhoz. Az (e) alaplemez az (a) mágnes 50 szárai közé nyúló (h) bakot hord, melyen a (ji) fegyverzet (i) lemezrugóit a (k) hevederek és az (m) csavarok rögzítik, (n) a fegyverzetrezgéseket a hangszóró membránjára átvivő csap. A (j) fegyverezetet 55 a rajzban fel nem tüntetett, a rugalmasan utánengedő (h) bakra ható szabályozócsavar állítja be a (b) pólussaruk között, a pontosan kiegyensúlyozott középhelyzetbe. 60 A találmány szerint a (j) fegyverzetet tartó (i) lemezrugóknak a (ji) fegyverzet (x—x) forgástengelyétől (1. ábra) a befogási helyek irányában szétágazó, két (o, o') szára van, melyeknek meg- 65 lelő helyén, célszerűen a befogási helyen, tehát a (k) hevederek közelében (r) kivágások vannak. Ezeket az (r) kivágásokat célszerűen vékony acélból vagy más rugalmas anyagból való lapocskák vagy le- 70 ímezkék alkotják, melyek az (o, o') szárak és az (s) harántlécek közé vannak iktatva és e részekre rá vannak forrasztva. E vékony lapocskák a harántlécekkel egy da-