103098. lajstromszámú szabadalom • Hőkicserélő készülék
Megjelent 1931. évi augusztus hó 448 -én . MAGYAR KIRÁLY! SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103098. SZÁM. — IT/h. OSZTÁLY. Hőkicserélő készülék. Dr. Kriiiizleiii György vegyész Höehst a/M. és Samesreuther & Co. G. m. b. H. Butzbach (Németország). A bejelentés napja 1929. évi március hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi április hó 10-ike. Azt találtuk, hogy fűtő-, illetve hűtőtesteknél jelentékeny térbeli és hőtechnikai előnyöket érhetünk el, ha síkpárhuzamos felületek között csöveket rendezünk 5 el, melyeket ezekre a felületekre hegesztünk vagy forrasztunk vagy hővezetésre alkalmas más módon erősítünk és melyeken hőhordozó anyagot vezetünk keresztül. 10 A csöveket a lemezekhez például úgy erősíthetjük, hogy vagv az egyik vagy mindkét lemezt odahegesztjük vagy odaforrasztjtik olyképpen, hogy az illető lemezt hasítékokkal látjuk el, melyeken ke-5 resztül a csövektől elfordított oldalon a csöveket/ odahegesztjük vagy odaforraszt' - juk és . a hasítékokat azután a forrasztóvagy hegesztőanyaggal ismét kitöltjük. Két behiúíjfibtt lemez szorq^ összehornyolása a 3 csőrepwzer körg is lehetséges, esetleg utólagoá rahegesztéss.el. A csövekhez menő csővezetékek különleges elrendezése folytán elérhetjük, hogy a hőátadó anyag az összes csövekben egy-i formán oszoljék el. Egy ilyen elrendezés foganatosítási alakját mutatja például a mellékelt rajz 1. ábrája, ahol (a)-nálgőz vagy forró víz lép be és a felső (1) elosztócsőtől a függőleges (r) csöveken át az alsó (1') elevezetőcső felé az egész készüléken keresztül egyenletesen áramlik át. Az egyenletes elosztást például azáltal segíthetjük elő, hogy minden függőleges csőnek az a—b irányban haladva fokozatosan valamivel bővebb nyílást adunk. A hozzávezető csövek az (st) híd zárja el úgy, hogy a fűtőanyag csak az (r') csövön keresztül vezethető el az (1') alsó csőből. Ha gőzzel való fűtésről van szó, akkor VJ célszerű az (st) hidat (1. ábra) elhagyni úgy, hogy a gőz a hozzávezető csöveknek az a—b irányban bővülő nyílásain át egyidejűleg áramolják keresztül az összes párhuzamos összekötő csöveken, ahol is ter- 45 mészetesen a kivezető csőcsonknak az (r') cső alsó végén kell lennie. A meleg egyenletes elosztását gőz- vagy vízfűtésnél továbbá azáltal is elérhetjük, hogy az elvezető csőben a (b) hidat alkalmazzuk (7. 50 és 8. ábra). A 7. ábra a párhuzamos csöveken és a be- és elvezető csöveken mindkét oldalról alkalmazott síkokat mutatja, melyekben hasítékok vannak, amelyek a párhuzamos 55 csövek és síkok között levő hézagokat alul és felül a külső levegővel szellőztető összeköttetésbe hozzák. Ez a foganatosítási alak az eddig leírt készülék előnyein kívül még azt a különös előnyt is biztosítja, hogy az 60 ezekben a csatornákban levő levegő felmelegedése következtében erős léghuzat létesül, mely a levegő élénk körmozgását és ezzel szobafűtés esetében az egész helyiség igen gyors felemelegedését eredményezi. 65 Ennél a foganatosítási alaknál a levegő a fűtőtest alsó részében előmelegszik és a fűtőtestet a legmagasabb hőmérséklet helyén hagyja el úgy, hogy a hőkihasználás kitűnő. Ha az újfajta fűtőtestet két szoba 70 válaszfalába akarjuk állítani, akkor célszerű a fűtőtest mindkét oldalán úgy alsó, mint felső hasítékokat alkalmazni, hogy az egyenletes hőkicserélődés az egyik szobából a másikba biztosítva legyen. Az ilyen 75 fűtőtestek a legkülönbözőbb anyagból készülhetnek. Lakásfűtés esetében a szoba belseje felé néző felület művésziesen ké-
