103076. lajstromszámú szabadalom • Rostarendszer testes kavicsoknak és zuzaléknak lapos kavicstól illetőleg zuzaléktól való elválasztására

Megjelent 1931. évi augusztus hó 264-én. MAGYAR KIRÁLYI jffiBgfi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103076, SZÁM. — XVII/f. OSZTÁLY. Rostarendszer testes kavicsoknak és zúzaléknak lapos kavicstól illetőleg zúzaléktól való elválasztására. székelyhidasi Sebestyén Lajos építész Debrecen. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 25-ike. A találmány sík vagy hengerrostákból álló oly rendszerre vonatkozik, melynek lényege abban áll, hogy a rendszer minden egyes szakasza két rostából áll, melyek 5 egyikének különböző bőségű kör-, négyszögletes- vagy tetszés szerinti alakú nyílásai vannak a kavics és zúzalék nagyság szerinti osztályozására, míg a kapcsolatos másik rostának hosszúkás nyílásai D vannak, mely nyílások olykép vannak méretezve, hogy a testes kavicsot nem engedik át, hanem csak az értéktelen, lapos anyagot, illetve zúzalékot. Hengeralakú rostáknál a rendszer két 5 különböző rostája, egymás körül, központosán van elrendezve és pedig vagy folytatólagosan, egy és ugyanazon tengely irányban vagy lépcsőzetesen, egymás alatt. Rázó síkrostáknál előnyös, ha a rend-3 szernek egymással kapcsolatos, osztályozó és lapos anyag kiválasztó rostái egymás alatt, egymás fölött vagy egymás után vannak elrendezve. A rendszer rostái elrendezhetők úgy is, hogy elsősorban a leg-5 nagyobb, testes kavicsdarabok választatnak el és ezután, fokozatosan, a kisebb lyukú rosták következnek, de a rosták elrendezése történhetik fordítvá* is, vagyis a legkisebb lyukbőségű rostát á fokozaí tosan nagyobb lyukúa rosták követik. A mellékelt rajz ^ rostarendszer négy példaképem, kiviteli alakját, vázlatosan tünteti fel és természetes, hogy a rendszer kettős rostáinak kölcsönös elrendezése, a 5 mindenkori követelményeknek megfelelően, tetszés szerinti lehet anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk. Az 1. és 2. ábra az egyik foganatosítási alak hossz- és keresztmetszete. A 3. és 4. ábra a második foganatosítási to alak hossz- és keresztmetszete. Az 5. és 6. ábra két további foganatosítási alak hosszmetszete. A 7. ábra az osztályozó rosta egy részének két különböző, példaképeni kivitele felül- tó nézetben. A 8. ábra a lapos anyagot kiválasztó, hoszszúkás nyílású rosta egy részének felülnézete. Az 1. ábra szerinti rostarendszer a pon- 50 tozottan rajzolt, hengeralakú rostából áll, mely egymáshoz csatlakozó, különböző lyuknagyságú (a, al, a2, a3) rostarészekből áll. E rostarészek a kavics és zúzalékanyagok nagysága szerinti elválasztására 55 valók. A hengerben rajzolt körök átmérői jelzik, hogy a legfinomabb lyukgatású (a) rostához a fokozatosan nagyobb átmérőjű (al, a2) és (a3) rosták csatlakoznak. Minden egyes (a, al, a2, a3) rostát a (b, bl, 60 b2, b3) lapos anyagot kiválasztó rosták veszik körül, melyekben a 8. ábrán látA ható hosszkivágások vannak kiképezve. Ezek a nyílások csak a lapos kavicsot vagy zúzalékot, de a testes kavicsot vagy 65 zúzalékot már nem engedik át. Ezek szerint az összes anyagot nagyság szerint, átrostáljuk az (a, al, a2, a3) rostákon s az így kirostált anyagból a (b, bl, b2, b3) rosták a lapos kavicsot és zuzalé- 70 választják ki. A l

3. és 4. ábrán sík rostély látható^ melynél a kavicsot és zúzalékot elválasztó, különböző nagyságú (a, al, a2) rosták, valamint alattuk az így osztályozott anyag- 75 ból a lapos kavicsot és zúzalékot kiválasztó (b, bl, b2) rosták egy és ugyanazon síkban vannak.