103074. lajstromszámú szabadalom • Repülőgépszárny

Megjelent 1931. évi augusztus hó 264-én. MA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 103074. SZÁM. — V/h. OSZTÁLY. Repülőgépszárny. SoldenhofT Sándor mérnök Zürich. A bejelentés napja 1929. évi május hó 17-ike. A találmány repülőgépszárnyra vonatko­zik, melynek alsó oldalán különböző dom­borulatú profilok vannak. Már ismeretesek oly szárnyak, melyeknél az alsó felület pro-i fiijai a törzsnél laposak vagy domborúak, a közép felé egyre homorúbbak és a szárnyvégek felé enyhébben homorúak, la­posak vagy domborúak. Ismeretesek to­vábbá oly szárnyak is, melyeknek alsó ol-0 dala a törzsnél domború, középen lapos és a szárnyvégeken homorú. Ezektől a találmány szerinti szárny abban különbözik, hogy a szárny alsó oldala a törzsnél lapos, homorú, vagy gyen-5 gén domború, a közép felé erősebben dom­ború, a végek felé pedig ismét lapos, ho­morú vagy gyengén domború, ahol is a középső szárnyprofilnál a felső és alsó oldal részarányos vagy megközelítően rész-0 arányos. Emellett a szárny felső oldalának domborulata a törzs közelében a legna­gyobb, míg a szárnyvégek felé csökken. A profiloknak húr-hajlásszögei a találmány szerint egymástól eltérőek lehetnek úgy, 5 hogy a végprofil hajlásszöge a legkisebb és a gyökprofilhoz képest elcsavart. A találmány szerinti elrendezés előnye az ismert elrendezésekkel szemben az, hogy önstabilitása igen jó, 'mely stabilitás főleg :0 a szárnyaknak nyílállásánál oly hatásos, hogy a szokásos fark-stabilizáló és -vezér­felületeket nélkülözhetővé teszi. A rajz a találmány szerinti szárnyat szemlélteti. Az 5 1—3. ábrák a szárny három, különböző példaképpeni kiviteli alakját mutatják, a különböző gyök-, közép- és végprofilok­kal. A 4. ábra a szárny homlok- és hossznézete, ahol is az alsó felület, az orréltől kezdve, 40 kiképzésének kidomborítására, sraffozott. Az 1. ábra szerinti kivitelnél az összes profilok húrjai azonosak. Az (a) és (b) profilok szerkezeti magassága kb. egyenlő, azonban lényegesen különböznek egymástól 45 görbület, valamint a pontozva berajzolt (m) profilközépvonal és az (s) húr iránya te­kintetében. A (c) végprofilnak ismét az (a) profiléhoz hasonló (m) középvonala van. 50 A 2. ábra az (a, b, c) profiloknak az előbbiektől eltérő beállítási szögeit mutatja, de az (m) profilvonalak egyébként válto­zatlanok görbület és viszonylagos fekvés te­kintetében, míg a 3. ábránál a közép- 55 profil az (m) vonal vagy a profil hossz­tengelye, éppen úgy, mint a végprofil ne­gatív beállítási szöget mutat, illetve röpülés közben az (a) profilnak nagy ráfúvási szöge volna. 60 Lényeges mindig, hogy profiljaik a ho­morúból vagy síkból erősen domború (b) görbületbe mennek át, majd a szárny vége felé ellentétes értelemben megváltoznak, te­kintet nélkül arra, hogy az egyes profilok 65 húr beállítási szögei azonosak vagy külön­bözők és hogy a profilok orr, illetve vég­élei egyenesek, vagy pedig megtört vagy meggörbített vonalúak. Emellett a profilok a találmány szerinti 70 alapformákon belül, természetesen a vonal­vezetés tekintetében el is térhetnek. A 4 .ábra a szárnyak homlok-, ill. hossz­metszetét szemlélteti. A sraffozott részek az (N) orréi alatt az alsó felületi részeket 75 jelölik. A rajzból kitűnik, hogy a szárny a közép felé lefelé, ill. domborúan kigörbül, majd ismét elvékonyodik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom