103025. lajstromszámú szabadalom • Szíjjhajtómű, főleg vasúti kocsik világítódinamóihoz
Megjelent 1931. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI S^fflJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103025. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Szíjjhajtómű, főleg vasúti kocsik világító dinamóihoz. Franz Ciouth Rheinísciie Gummiwarenfabrik A.-G. gyáros cég Köln-Nippes és „lsbeg" Industrie- und Schiffsbedarf G. m. b. H. gyáros cég- Berlin, mint Meyer Johann főmérnök Berlin és dr. Huth Fritz tanár Gross-Köris (i. d. Mark Brandenburg') jogutódjai. A bejelentés napja 1930. évi julius hó 9-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi julius hó 15-íke. Sajátos üzemviszonyok kizárhatják, hogy az ismeretes szíjhajtások valamelyikénél végtelen szíjat lehessen alkalmaznunk. Ilyen eset fordul elő pl. vasúti kocsik 5 világítódinamóinak meghajtásánál, amelyeknél a dinamót a kocsi kerékpártengelyéről kell meghajtanunk. Ha meg nyitott szíjat vennénk, akkor az ismeretes, az ilyen szíjakhoz szükségelt szíjzár jelen-10 tékeny mérvben zavarná a jelzett dinamógép egyenletességi fokát és az elektromos világítást könnyű szerrel kellemetlenül pislogóvá tenné. A találmány célja, hogy ezen hátrányo-15 kat kiküszöböljük és végtelen szíjakat alkalmazhassunk oly esetekben is, amidőn a szíjat eddig nem tudtuk az egyik vagy másik szíj tárcsa köré hurkolni. A találmány szerinti előnyöket lényegileg azon a réven 20 érjük el, hogy a végtelen szalag zárt pályáján kívül hagyjuk az olyan tárcsákat, amelyeket eddig, mint pl. az említett kerékpár tengelyét, nem tudtunk végtelen szíjjal közrefogni. 25 A rajzok a találmány szerinti szíjhajtómű néhány kiviteli alakját vázlatosan tüntetik fel. Az 1., 3., 4., 7., 11. és 12. ábra különféle kiviteli alakok hosszmetszetei, a 10 2., 10. és 13. ábra alaprajzok, az 5. és 6. ábra a 4., a 8. és 9. ábra pedig a 7. ábrához tartozó keresztmetszetek. Az összetartozó 1. és 2. ábra a találmány szerinti szíj hajtóműnek vasúti kocsikon való alkalmazását tünteti fel. Az (a) kocsitengelyre ékelt a (b) hajtószíjtárcsa. Ennek síkjában vannak a (c) és (d) vezetőtárcsák, amelyek egyikét, pl. a (c) tárcsát, a szíj megfeszítése céljából eltolhatólag, vagy kilengethetőleg, ill. rugózólag ágyaz- 40 zuk. Az (f) dinamót (e) szíj tárcsánál fogva hajtja a (g) szíj. A (g) szíjat a (c) és (d) vezetőtárcsák segélyével hurkoljuk a (b) hajtótárcsa köré. Minthogy az (a) hajtótengely az (e) dinamótárcsa és a (g) szíjat 45 a (b) hajtótárcsára vezető (c, d) szíjfeszítőmű közé esik és így a (b) hajtótárcsa a (g) szíjnak zárt vonalú pályáján kívülre jut, a szíj végtelen lehet, miért is nincs hozzá szükségünk szíjzárra. A (g) szíj fordított 50 oldalával feszül a (b) hajtótárcsához, ahhoz képest, ahogy az utóbbit valamely végtelen szíj a szokásos módon hurkolná körül. Megjegyzendő, hogy az 1. ábra a 2. ábrának A—B vonala iránt vett metszete. 55 Nem csupán a hajtó, hanem a hajtott szíjtárcsa is eshetik a végtelen szíj zárt pályavonalán kívülre. A 3. ábrából látható az ilyen kiviteli alak, ahol a '(c) hajtott szíjtáresia szintén a végtelen szíjvo- 60 maion kívül marad. Az ilyen elrendezésnek még az a további előnye is van, hogy a rendszerint igen csekély átmérőjű (e) dinamótárcsát körülhurkoló szögiéit jelentékenyen megnagyobbodik és így a 65 szíj és az ezen tárcsa közötti súrlódás erőteljesen felnövekszik. A szokásos szíjibajtóművekkal szemben, amelyeknél a szíj mindenkor azonos értelemben görbül és amelyeknél tehát a szíj- 70
