103023. lajstromszámú szabadalom • Egyesített töltő-, le- és túlfolyó szerelvény fürdőkádakhoz és mosdókhoz
Megjelent 1931. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103023. SZÁM. — XXJ/a. OSZTÁLY. Egyesített töltő-, le- és túlfolyó szerelvény fürdőkádakhoz és mosdókhoz. Csepregrhy László oki. g-épészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi április hó 9-ike. Fürdőkádaknál, mosdóknál stb. eddig a telep a kifolyókkal egybe volt építve és közvetlenül a kád, illetve a mosdó fölött, a falba volt behelyezve. Ennek az volt a 5 hátránya, hogy esetleges szobaátrendezésnél úgy a telepet, mint az összes velejáró csővezetékeket át kellett helyezni, ami falbontási és burkolómunkálatokat okozott. E hátrány kiküszöbölődik a talál-0 mány szerinti szerelvény alkalmazásánál, minthogy ennél a telep, a hideg-meleg csőcsatlakozásokkal, egyszer és mindenkorra, a végleges helyre szerelhető és pedig a mosdótól, illetve kádtól teljesen .5 függetlenül és attól tetszés szerinti távolságban. A találmány a csatolt rajzon példaképpen felvett kiviteli alakjában van feltüntetve és pedig az J0 1. ábra az egyesített szerelvény függőleges metszete, a 2., 3. és 4. ábrák a túlfolyó, illetve lefolyó forgószelepének három különböző kiviteli alakjai oldalnézetben, az 35 5. ábra pedig a forgószelepnek egy további kiviteli alakja, a csatlakozó csövekkel együtt, függőleges metszetben. A telep, a hideg meleg csőcsatlakozásokkal, valamint az (a) kifolyó egymástól 30 teljesen függetlenül készül. A telep a kádtól, illetve mosdótól tetszés szerinti távolságban van felszerelve, vagy a falba besülyesztve, az (a) kifolyó pedig a (b) kádra, illetve mosdóra van szerelve. A te'5 lep és az (a) kifolyó közé a (c) cső van iktatva. A helyiség átrendezésénél, az áthelyezett kádat, illetve mosdót a közbeiktatott (c) csővel követjük anélkül, hogy a telep helyét változtatni kellene. A kád alján levő (d) nyílás nemcsak le- 40 eresztő, hanem egyben túlfolyónyílásként is szerepel. Ehhez a nyíláshoz csatlakozó (f) cső a (g) házba torkollik, melyben a (h) forgószelep van elhelyezve. A (h) forgószelep két végén nyitott, belül üreges henger, melynek belsejét rézsútos vagy 45 hosszirányú rekeszfal két részre osztja és amelynek palástján, a rekeszfalakkal szemközt, egymáshoz képest átlós irányban két nyílás van vágva, A (g) ház aljából, a (h) forgószelep alatt, az (i) levezető- 50 cső felső részéből a függélyes (j) csővezeték ágazik ki, mely utóbbi felnyúlik az (a) kifolyó magasságáig és célszerűen egybe van építve az (a) kifolyónak és (c) közbeiktatott csőnek szerelvényeivel, anélkül 55 azonban, hogy azokkal összeköttetésben állana. A (j) cső a (g) szelepházon át az (i) lefolyócsővel áll összeköttetésben. A (j) cső belsejében a (k) cső helyezkedik el, melynek alsó vége a (h) forgószelephez 60 csatlakozik és ahhoz van erősítve, felső vége pedig az (1) forgatókarral van összekötve. A (k) cső ugyancsak felnyúlik az (a) kifolyó magasságáig és ebben a magasságban (m) nyílásokkal van ellátva, 65 melyeken át a (k) csőben felszálló folyadék átömölhetik a (j) csőbe. Ha a (d) nyílást tiilfolyóként akarjuk használni, az (1) forgatókarral a (k) csövet, illetve az ahhoz csatlakozó (h) forgót az 1., illetve 70 5. ábrákon látható helyzetbe állítjuk. Ekkor a forgószelep a víz útját az (i) levezetőcső felé elzárja, úgy hogy a (d) nyíláson át kifolyt víz, az (f) csövön, a (h) forgón és a (k) csövön át, a közlekedő 75 edények törvénye szerint, fölemelkedik az (a) kifolyó magasságáig, majd pedig az