103019. lajstromszámú szabadalom • Melegvízkazán központi fűtésekhez
Megjelent 1931. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103019. SZÁM. — II/ll. OSZTÁLY. Melegvízkazán központi fűtésekhez. Weiss Manfréd acél- és fém mű vei r.-t. Budapest. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 14-ike. A találmány olyan központi melegvízfűtésekhez való melegvízkazánokra vonatkozik, melyek öntött, pl. öntöttvas tagokból vannak összeállítva és elsősorban 5 egyes lakások fűtésére használatosak. A találmány az ilyen kazánoknak oly irányú tökéletesítését célozza, melynek eredménye a jobb hatásfok és könnyebb kezelhetőség és tisztántartás, még kormozó 10 tüzelőanyagok használata esetén is. A fentemlített eredményeket a találmány szerint azzal érjük el, hogy az egyes egymással hézagok hagyása mellett kapcsolt kazánelemeket felső részükön akként 15 képezzük ki, hogy azok legalább részben kettős csőrendszert alkotnak és akként rendezzük el őket, hogy a füstgázok számára kétféle utat nyújtanak, melyekben a gázok áramlása elzárószervek, pl. elzáró-20 csapantyúk útján változtatható és szabályozható. Ezenfelül pedig a szekunder levegőt az elégési térbe való bevezetése előtt annak a kályha felső részén, szabályozható nyílásokon át történő bevezetése, 25 s ily módon a kazánelemek mentén, közöttük s a köpeny közt való levezetése által előmelegítjük, miáltal a tüzelőanyag elégését elősegítjük. A találmány szerinti kazánt alantiak-30 ban példaképem foganatosítási alakjában részletesebben ismertetjük, a csatolt rajzzal kapcsolatosan, melyen az 1. ábra a kazán függélyes hosszmetszete, a 2. ábra A—B vonala mentén, a 35 2. ábra a kazán függélyes keresztmetszete az 1. ábra C—D vonala mentén. A találmány szerinti kazán önmagában véve ismeretes módon az (1) kazánelemekből van összetéve, melyek (2) kiugrásai a 40 vízzel hűtött rostélyt alkotják, s melyeket a (3) köpeny zár körül. Az (1) kazánelemek egy része akként van kiképezve, hogy felső részükön az (la) csöveket alkotják, melyek az elemek felső részével az (lb) összekötőcsövek révén függnek össze, mi- 45 által az elemekben a (4) nyílások jönnek létre. Az egyes kazánelemek egymással, ismeretes módon, az (5) csonkok útján kapcsolódnak. A leghátsó (lx) fűtőtestelemben a (6) nyílások vannak kiképezve, 50 melyek a kazánból a szabadba nyúló működtető szervekkel, pl. fogantyúkkal összekapcsolt (7) csappantyúkkal zárhatók. A szekundár levegő bevezetésére a (3) köpenyen elrendezett (8) nyílások szolgál- 55 nak, melyek szabályozható elzárószervekkel vannak ellátva. Az ezeken behúzott levegő a (3) köpeny és (1) kazánelemek közt áramlik le a (9) nyílásokig, melyeken át az (1) kazánelemekkel való érintkezése 60 folytán előmelegített állapotban a lángtérbe jut. A huzat szabályozása ismert módon a (10) csappantyúval történik, s a füstgázok a (11) csövön át távoznak. A tüzelés a (12) ajtón, a hamu és salak el- 65 távolítása a (13) ajtón át történik. A fénti elrendezés mellett látható, hogy zárt (7) csappantyúk esetén a füstgázok az I-el jelzett nyíl irányát követik, azaz a (3a) fedél alatt áramlanak tova, míg nyitott 70 csapantyúk esetén a kisebb ellenállás folytán főképen a II-vel jelzett nyíl irányában áramlanak. Kiképezhetjük azonban adott esetben a (7) csappantyúkat úgy is, hogy nyitott állapotban az I. jelzésű 75 nyíllal megjelölt gázáramlás útját elzárják, miáltal ez esetben csak a II. út marad szabadon. Kormozó tüzelőanyagok, pl. barnaszén használata esetén a begyújtás utáni idő- 80
