103017. lajstromszámú szabadalom • Esőztető eljárás és berendezés

Megjelent 1931. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 10301T. SZÁM. X/h. OSZTÁLY. Esőztető eljárás és berendezés. csepeli Weiss Jenő oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi julius hó 22-ike. Az ismert esőztető berendezéseknél, amelyekhez nyomóvízzel táplált és az esőztetendő terület különböző pontjaira helyezett, vándorló sugárcsöveket alkal-5 maznak, a nyomóvizet helytálló szivaty­tyú-telepből részben helytálló, részben pe­dig vándorló nyomóvezetékekkel szállít­juk a sugárcsövekhez. Az ily esőztető­módszer gazdaságossága nagy távolságra 10 szóró és nagy, pl. 8 légköri nyomást kö­vetelő sugárcsöveket igényel. Az ily nyo­mású víz szállítására alkalmas hosszú nyomóvezetékek rendkívül növelik az esőztető berendezés létesítési költségeit. 15 Mivel továbbá a sugárcsövek szórótávol­sága a víz táplálónyomása iránt igen érzékeny, további hátrány rejlik abban, hogy a hosszú nyomóvezetékek különböző pontjain a rendelkezésre álló nyomás 20 egyrészt változik a szivattyútól való tá­volsággal, másrészt pedig függ az ugyan­ezen nyomóvezetékek különböző pontjai­hoz kapcsolt nagyobibszámú sugárcsövek viszonos helyzetétől. Ezen hátrányokat a 25 találmány szerint úgy szüntetjük meg, hogy a sugárcsövekkel közvetetlenül kap­csolt nyomószivattyúkat a sugárcsövek­kel együtt vándoroltatjuk és hogy a szi­vattyúkhoz a vizet nem nyomás alatt, 30 zárt nyomóvezetékeken, hanem nyomás­mentesen, nyitott elosztócsatornákon át juttatjuk, amelyek egyszersmind a ván­dorló szivattyúk és sugárcsövek hordo­zójául szolgálnak. 35 Ennek megfelelően a találmány sze­rinti esőztető berendezés lényege, hogy az esőztetendő területet átszelő, egymással párhuzamos, nyitott vízelosztócsatornák vízfelületein úszó és ezen csatornák hosz-40 szában mozgatott alzatokra vannak úgy az esőztető sugárcsövek, mint pedig az ezeket tápláló, a vízelosztócsatornákba merülő szívócsövű motoros szivattyúk szerelve. Az esőztetendő területet átszelő vizel- 45 osztócsatornák egymástól az úszóalzaton levő sugárcsövek legnagyobb hatótávol­ságának mintegy kétszeresét kitevő tá­volságban vannak-e elrendezve úgy, hogy az elosztócsatornán úszó esőztetőkészü- 50 lék a csatorna két oldalán fekvő terület­sávoknak a csatornához közelebb eső fél szélességét öntözi meg, mialatt az úszó esőztető készülék a csatorna hosszában végighalad. 55 Ha az egyes elosztócsatornák hosszú­sága akkora, hogy a mellettük fekvő te­rületsávok a csatornán úszó esőztetőké­szülék szivattyújának teljesítőképességét kimerítik, úgy az elosztócsatornarend- 60 szer mindegyik csatornáján egy-egy úszó esőztetőkészülék jár. Ellenkező esetben a csatornák úgy kötendők össze egymással, hogy az úszó esőztetőkészülék az általa ellátandó elosztócsatornák egyikéről a 65 másikára mehessen át. Az esőztetőkészülék úszó alzata a vízi­járműveknél szokásos tetszőleges úszó­test lehet, tehát pl. akár hajótest, akár pedig egy vagy több üreges úszótalpból 70 álló úszó szerkezet. Az esőztetőkészülékek úszó alzatai a vízijárművek továbbítá­sára alkalmas tetszőleges továbbítószerke­zettel lehetnek ellátva, mely a szivattyú motoráról hajtható. A motor lehet ther< 75 inikus motor vagy elektromotor, amely szigetelt kábelen át vagy a csatornák hosszában vezetett munkavezetékről kapja az áramot. A hydraulikus továbbítószer­kezetek közül a csavaron vagy lapátkeré- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom