103013. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen fűtésű léghevítő berendezés

Megjelent 1931. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIRÓSAfl SZABADALMI LEIRAS 103013. SZÁM. — 1I/C. OSZTÁLY. Közvetlen fűtésű léghevítő berendezés. Roucka Erich mérnök Blansko (Csehszlovákia). A bejelentés napja 1930. évi május hó 30-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1929. évijunias hó 17-ike. A találmány oly léghevítő berendezés létesítését célozza, mely nagy teljesítőképességével tűnik ki anélkül, hogy a fűtőfelület egy részét a forró gázok hője izzó 5 állapotba hozná és mely, teljesítőképességéhez viszonyítva, kis térigényű és felállítása helyén, a fűtőfelületek ellenőrzése és tisztítása céljából foganatosítandó szétszerelése alkalmával lehe-10 tőleg kevés helyet foglal el. A találmány célja továbbá az, hogy ipari, vagyis roszszabb minőségű szénnek, pl. kisdarabos barnaszénnek gazdaságos elégetését érjük el és egyúttal a füst- és .koromképződést, 15 valamint elégetlen gázok távozását meggátoljuk, s hogy végül a berendezést akként foganatosítsuk, hogy sem a fűtőfelületek eltorlaszolódása, sem pedig kátránygőzöknek azokra való lecsapolása ne kö-20 vétkezhessék be. Mindezen előnyöket a találmány szerint a léghevítő berendezésnek elsősorban oly sajátos szerkesztésével érjük el, mely szerint mechanikai rostély fölötti primer tűz-25 tér, mellső részén, szekunder tűatérbe megy át, mely a primer tűztér fölött van és hátsó részében tetemesen, még pedig akként bővül, hogy fekvő L- vagy T-alakot mutat, ahol is e bővület mellső oldalához 80 fűtőtest csatlakozik úgy, hogy a gázoknak a szekunder tűztérben való áramlási iránya és a fűtőtestbe való beáramlási iránya között kb. 180°-nyi eltérés van. E szerkezettel elérjük azt is, hogy a lég-35 hevítésnek pl. barnaszénnel való hevítésnek költségei körülbelül csak felét vagy harmadát teszik ama költségeknek, melyek azonos teljesítménynél, az eddigelé ismeretessé vált, akár közvetlen fűtésű be-40 rendezésekben, akár öntöttvas-kazánokkal való gőzfejlesztéssel működő gőzfűtésű berendezésekben a koksz használatával jártak. Ezenkívül a találmány szerinti berendezés előállítási költségei is aránylag csekélyek. 45 A csatolt rajz a találmány szerinti léghevítő berendezésnek példaképpeni megoldási alakját tünteti fel. Az 1. ábra a berendezés vízszintes metszete. A 50 2. ábra függélyes metszet az 1. ábrának a—b vonala szerint. A 3. ábra függélyes metszet az 1. ábrának c—d vonala szerint. A léghevítőberendezés mechanikai ros- 55 télyhoz, pl. az (1) láncrostélyhoz (3. ábra) csatlakozik, mely fölött a (2)-vel jelölt, ú. n. primer tűztér van. A tüzelőanyagot, melyet a (3) készlettölcsérből vezetünk az (1) rostélyra, az utóbbinak mozgása a (2) 60 tűztéren át hátrafelé továbbítja. A rostély fölött hátrafelé vezető (4) boltozat van, mely a lángokat és a fűtőgázokat a tűztérből, a rostély mozgásával szemben kényszermozgásúan előre vezeti. A (4) bolto- 65 zat, mellső részén meg van szakítva, ill. ott akként végződik, hogy a lángok és a fűtőgázok a primer (2) tűztérből a szekunder (5) itűztérbe mehetnek át, mely utóbbi a hátrafelé vezető (4) boltozat fö- 70 lött van; ekkor kb. 180°-nyi lángfordulás és ezzel a lángoknak a közvetlenül a (4) boltozat alatt beáramló levegővel való benső keveredése következett be, mely levegő a boltozaton felhevül és egyúttal azt 75 lehűti. A szekunder tűztérben az eddig elégetlen, éghető gázoknak és gőzöknek tökéletes elégése következik be úgy, hogy a szekunder (5) tűztér hátsó részében már csak tökéletesen elégett gázok vonulnak 80