101998. lajstromszámú szabadalom • Eljárás termoplasztikus termékeknek zsíros olajokból való előállítására

Megjelent 1931. évi február hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 10191) 8. SZÁM. — XI/C. (Xl/g.) OSZTÁLY. Eljárás termoplasztikus termékeknek zsíros olajokból való előállítására. Imperial Chemical Industries Limited cég London, mint Bunbury Hugh Mills vegyész manchesteri lakos jogutódja. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 6-ika. Angolországi elsőbbsége 1929. évi augusztus hó 8-ika. A találmány, egészben vagy részben telítetlen savak származékait képező zsíros olajoknak vulkanizálható és így kaucsukpótanyagul használható termo-5 plasztikus termékekké való átalakítására vonatkozik, ahol is egyes ilyen termékek kence- és lakkgyártásra is felhasználhatók. A találmány abban áll, hogy a zsíros 10 olajokat magas hőfokon és előnyösen jelentékenyen csökkentett nyomás mellett gázokkal kezeljük, ami által az olajokban levő telítetlen észterek a kellő fokig polimerizálódnak. A találmány továbbá e 15 polimerizált olajoknak, amelyeknek a kiindulási anyagokhoz viszonyítva, megnövekedett viszkozitásuk van, amelyek azonban még többé-kevésbbé folyékonyak, termoplasztikus termékekké való átalakí-20 tását is felöleli azáltal, hogy bennük kellő mennyiségű magasabbrendű, előnyösen, de nem szükségszerűen telített, zsírsavsót oldunk fel. A szappant polimerizálás után vagy a polimerizálási folyamat bármelyik 25 szakaszában adagolhatjuk. E leírásban használt „szappan" kifejezés nem kizárólag alkálisókra vonatkozik, hanem magában foglalja a magasabbrendű zsírsavak más sóit is. 30 A találmány felöleli továbbá a termoplasztikus termékek vulkanizálását is valamely a kaucsuknál alkalmazott módszer szerint, aktivátorok vagy gyorsítók alkalmazásával vagy anélkül, továbbá pigmen-35 tek, töltőanyagok stb. hozzáadásával vagy anélkül, keneék vagy lakkok előállítása céljából. Rugalmas masszáknál, lenolajnak semleges vagy oxidáló gáz áramában való hevítése útján történő előállítása ismere- i» tes. Faolajat vagy lenolajat széndioxid-, nitrogén- vagy hidrogénáramban való hevítés útján már polimerizáltak. Az eddigelé előállított szilárd termékek, ha egyáltalában, úgy meglehetősen nehezen folyósodnak és így a melegben való vulkanizálásuk igen nagy gyakorlati nehézségekkel járt. A 12711/29. sz. angol szabadalmi bejelentés szerint telítetlen szerves izokolloi- 50 dok fizikai tulajdonságai azáltal módosíthatók, hogy az izokolloidokban melegítés mellett alkáli-, földalkáli- vagy cinkvagy magnéziumszappanokat diszpergálunk. 55 Kiindulási anyagként bármilyen telítetlen zsíros olajok, jelesül azok, amelyeket általánosan száradó vagy félig száradó olajoknak neveznek, használhatók fel (lásd pl. Holdé: Kohlenwasserstofföle 6f> und Fette, 6-ik kiadás, 602—604 oldal), amelyekhez pl. a lenmagolaj, faolaj (tungolaj), pamutmagolaj és ehhez hasonlók tartoznak, de felhasználhatók telítetlen állati olajok is, pl. cethalzsír vagy hering- 65 olaj (Holdé 1. c. 608, 610 oldal). Olajkeverékek szintén alkalmasak. Az olajok telített zsíros olajokat vagy más mellékanyagokat tartalmazhatnak, de magától értetődik, hogy csak a polimerizációra al- 70 kalmas telítetlen olajok játszanak a reakcióban lényeges szerepet. A gázkezelést, illetőleg iners gázok, mint kénhidrogén, kéndioxid, nitrogén,