101982. lajstromszámú szabadalom • Epi- és diaszkopikus vetítőkészülék

Megjelent 1931. évi február hó 310 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101982. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Epi- és diaszkopikus vetítőkészülék. Selbitschka Johann polgári iskolai tanító Wien. A bejelentés napja 1929. évi május hó 10-ike. A találmány epi- és diaszkopikus vetí­téshez való oly készülékre vonatkozik, mely az eddigi készülékekkel ellentétben lehetővé teszi, hogy járulékos készülékek 5 alkalmazása nélkül minden tárgyat, te­kintet nélkül arra, hogy az átlátszó-e vagy nem, a vízszintes, függőleges, ill. tetszőleges más helyzetben vetíthessünk, mimellett az egyik vetítési módról a má-10 sik vetítési módra gyorsan és biztosan térhetünk át. A vetítésnél egy vagy két fényforrással dolgozhatunk, amikor is minden objektív kétféleképpen használ­ható, azaz minden objektív használható 15 epi- ós diaszkopikus célokra, még pedig oly módon, hogy a nagy fókusztávolságú episzkópikus, nagy távolságok számára való objektív diaszkopikus célokra, a kis távolságok számára való diaszkopikus 20 objektív pedig episzkópikus célokra hasz­nálható. Ez utóbbi esetben ezen objektív a készülékbe fordítva csúsztatandó be. A találmány lehetővé teszi továbbá, hogy a megvilágítási felület a vetítendő 25 kép nagyságához alkalmazkodhat, to­vábbá, hogy könyveket és különböző nagyságú területeket a készülék hátfa­lára felcsavarolható könyvtartó segélyé­vel a vetítési ablak előtt mindkét felü-30 leti kiterjedése irányában elcsúsztatha­tunk. A rajzon a találmány foganatosítási példája látható. Az 1. és 2. ábra a készülékkel felszerelt 35 háromláb homlok-, illetve oldalnézetét mutatja. A 3. ábrán a fényforrás és az objektív episzkópikus beállítása, a 4. ábrán pedig ezen részek diaszkópi-40 kus beállítása látható. Az 5. és 6. ábrán a készülék oldalnézete, illetve alaprajza látható kisebb felületek­nek intenzív megvilágítással való vetí­tésére. A 7. és 8. ábrán a készülék oldalnézete, 45 illetve alaprajza látható nagy felületek­nek nagy fókusztávolságú objektív segé­lyével való vetítésére. A 9., 10. és 11. ábra végül a könyvtartó homloknézete, alaprajza, illetve oldal- 50 nézete. Hogy tárgyakat függőleges és vízszin­tes helyzetben, illetve egészen tetszőle­ges helyzetben is vetíthessünk, a készü­léket vízszintes és függőleges tengelye 55 körül forgathatóan rendezzük el. Ezt az állvány sajátos kiképzése révén történ­het, amint az példaképpen az 1. és 2. ábra mutatja, mely szerint (b) csővel el­látott (a) háromlábat alkalmazunk, mely- 60 nek a készülék függélyes forgástengelyét alkotó (b) csövére a felső végén (c) csö­csonk támaszkodik, melyre U-alakú (d) tartó van erősítve. A (d) tartó két karjá­nak a felső végén a készülék (f) vízszin- 65 tes tengelyének befogadására való, kör­alakú (e) kivágás van. Az episzkópikus vetítési módról a dia­szkopikus vetítési módra való átmenetet azáltal érjük el, hogy a fényforrást az ol- 70 dalsó állásból az objektív optikai tenge­lyébe fordítjuk el, a vetítési objektívet a diaszkóptoldatról elkülönítjük és a két ol­dala felőli toknyílásba helyezzük be. Hogy már most az episzkópikus vetítési 75 módról a diaszkopikus vetítési módra való átmenet igen gyorsan legyen foga­natosítható, a tok mellső (g) falán (1., 3. és 4. ábra) számvezetéket rendezünk el, amelyen egy lemez két pár tartórúddal 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom