101965. lajstromszámú szabadalom • Csapágycsésze önműködő kenőszelencékhez

Megjelent 1931. évi február lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 101965. SZÁM. — "Ve/l. OSZTÁLY. Csapágycsésze önműködő' kenőszelencékhez. Société Internationale Isothermos S. A. cég1

Genf. A bejelentés napja 1930. évi julius hó 1-je. Svájci elsőbbsége 1929. évi jnlius hó 4-ike. Az ismert felső kenésű csapágycsészék felsőrészén általában olyan csatornák vannak, melyek a csapágycsészébez vezetett kenőszert a különböző kenési pontok 5 között elosztják. Ezek a csatornák egy. szerűen a csapágycsésze azon részébe torkolnak, mely a kenőszert vagy az ezen szert magával ragadó szervről való közvetlen lecsepegés, vagy pedig a tok gyüj-10 tőszervei révén kapja, ha a kenőszert a centrifugális erő röpíti a tok falaihoz. Az ismert kivitelek nem teszik lehetővé a szabályos és egyenletes táplálást egyidejűleg az összes vagy akárcsak a csap-15 ágycsésze ugyanazon oldalán levő csatornák számára, mert a csészére érkező kenőszer nem esik szabályosan a csésze egész gyüjtőfelületére. Ha a kenés a kenőszerv pl. lapáttal 20 magával ragadott kenőszer közvetlen csepegtetése útján történik, nagyobb kenőszermennyiséget kapunk a csésze azon részén, mely mellett a kenőszerv forgása folyamán legelőször halad el. 25 Ha pedig a kenés úgy történik, hogy a kenőszert centrifugális erő révén a falakhoz röpítjük, ahonnan az ezen falak mentén a csésze egyik végére folyik, a kenőszer nem fog a csésze összes részeihez sza-30 bályosan érkezni és előfordulhat, hogy a csatornák egyike egy lecsepegési ponthoz képest elfoglalt helyzetétől függően kenőszert nem kap vagy csak igen keveset. 85 A találmány célja oly csapágycsésze létesítése, mely a jelzett hátrányokat kiküszöböli és ezt azzal érjük el, hogy a csapágycsésze azon végén, melyhez a kenőszer érkezik, van a kenősz^rt elosztó szerkezet, mely oly kivitelű, hogy legalább is 40 . azt a kenőszert, mely a csatornákba nem közvetlenül esik, a csatornákra lényegileg egyenletesen osztja el. A rajzon a találmány több foganatosítási példája látható. Az 45 1. ábra az első kivitel szerinti csésze felülnézete. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala, a 3. ábra pedig az 1. ábra III—III vonala szerint vett metszet. A 50 4. ábra az 5. ábrán felülnézetben látható csapágycsészére helyezendő süveg felülnézete. A 6. ábra az 5. ábra VI—VI vonala szerint a csapágycsészén és az említett süvegen át 55 vett metszet. Az 1—3. ábra szerint a csapágycsésze felső lapján (11, 12, 13) csatornák vannak, melyek a kenőszert a kenési pontokhoz vezetik. Ezek a csatornák (14, 15), illetve 60 (16) nyílásokba, ez utóbbiak pedig a csésze belső felületén levő elosztócsatornákba torkolnak. A (14) és (15) nyílások mindegyikébe egy-egy hosszirányú (17) horony torkollik, melynek (18) csepegtető 65 éle van, a (16) nyílás pedig kézujjszerűen elágazó (19) hornyokba torkollik. A csapágynak egész mellső végén (20) pereme, felső sík részén pedig kis (21) vályúja van. A (11, 12) és (13) csatornák 70 mindannyian a (21) vályúval vannak öszszekötve a (21) vályú szélén levő három (23, 22, 23) nyílással, melyek azonos magasságban vannak. A felső (13) csatorna a (22) nyílásba, a (11) és (12) csatornák 75 pedig egy-egy közös (23) nyílásba torkolnak. A (11) és (12) csatornákat azon a helyen, ahol a hozzájuk tartozó (23) nyí-