101939. lajstromszámú szabadalom • Emelőszerű tartóállványból és ebbe helyezhető szekrényből álló szállítótaliga

Megjelent 1931. évi február hó 16-án. < MAGYAR KIRÁLY? ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101939. SZÁM. — XX/f. OSZTÁLY. Emelőszerű tartóállványból és ebbe helyezhető szekrényből álló szállítótaliga. Funk Ottó igazgató Köln-Mülheim. A bejelentés napja 1930. évi junius hó 13-ika. A találmány szállító taliga, amely egy szekrényből és egy a szekrényt mindkét oldalán emelőszerűen felfogó és tartó kétkerekű jármű alvázból, úgynevezett emelő-5 taligából áll; a taligák úgy működnek, hogy a járműalváz két emelőszerű pofája a szekrényt két egymással szembenfekvő oldalnyúlványán megfogja, amikor is a szekrény ilyen megfogásakor a felálló ta-10 ligarúd lenyomásánál a szekrény egyoldalt megemeltetik és a taligarúdnak további lenyomásánál azt két további nyúlvány megfogja és szállításra készen tartja. A találmány szerint az ilyen ta-15 liga oly módon van kiképezve, hogy az állványpofák révén kiürítési állásba is billenthető. E célból a szekrény megfogására és tartására való nyúlványokon kívül a szekrényen még mélyebb helyzetű 20 nyúlványok oly módon vannak elrendezve, hogy ezeknek a járműalváz révén történő megfogásánál a szekrény egy vagy több kiürítő állásba billenthető. A taligának további javítása a talál-25 mány szerint abban áll, hogy az alváznak a szekrény tartására szolgáló csapágyhelyei közül a rúd felé eső csapágypár mélyebben van elrendezve, mint a hátsó csapágypár, ennek folytán a szek-30 rény az alvázban kissé előre, azaz a rúd felé lejtős, hogy a szekrény hátsó élével meg ne akadjon, ha magas termetű munkás fogja a rudat. A szekrénynek az alvázzal való biztos 35 egyesítése céljából még oly reteszeket alkalmazunk, amelyek a szekrénynek az alvázhoz képest magassági irányban való elmozdulásait gátolják. A rajz a taligának példaképpen két foganatosítási alakját mutatja. Az 40 1—3. ábrák a taliga első foganatosítási alakjának oldalnézetét láttatják a szekrény különböző állásaiban, a 4. ábra pedig a taliga felülnézetét tünteti fel, az 45 5. ábra a taliga második foganatosítási alakjának mellső nézete, a 6. ábra felülnézete. A taliga (a) szekrényének mindkét oldalán egymással szemben fekvő (b) és 50 (c) nyúlványa van, míg a kétkerekű járóalváznak (h) pofáiban a (b) és (c) nyúlványoknak megfelelő (bl) és (cl) kivágás van úgy elrendezve, hogy az (a) szekrény ismert módon (b) és (c) nyúlványok ré- 55 vén az alváznak (bl) és (cl) kivágásaiban ágyazható, amint ezt az 1. ábra mutatja. A taligának ilyen kiképzése már ismeretes. A (bl) kivágás vagy bemélyedés, amint 60 ez az 1. ábrán látható, a (h) pofákban a (cl) bemélyedésnél kissé mélyebben fekszik, hogy az (a) szekrény, amikor az alváz megtámaszkodik (1. ábra), kissé előre, vagyis az (e) rúd felé lejtsen. 65 Az (a) szekrénynek mellső oldalán (i) nyúlványai vannak, és pedig olyan mélyen, hogy e nyúlványoknak az alváz pofái révén történő megfogásánál az (a) szekrény a 2. ábrán feltüntettt állásba 70 billenthető, amelyben a tartalma részben kiürül. A szekrény súlypontjának ez állásában való eltolódása folytán esetleg magától is a 2. ábrán eredményvonallal feltüntetett állásába billen tovább, amikor 75 is a szekrény a homlokfalán áll és az alváztól önműködően elválik. Az (i) nyúl-