101931. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító égő folyékony tüzelőanyagokhoz
Megjelent 1931. évi február lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI jflgSlL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101931. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Elgázositó égő folyékony tüzelőanyagokhoz. Coblitz Miksa kereskedő München. A bejelentés napja 1930. évi junius hó 27-ike. A találmány folyékony tüzelőanyagokhoz való többszörös égőre vonatkozik, melynél az előzetes elgázosítás a keresztben fekvő égőfúvókák felett hosszant el-5 helyezett elgázositó kamrában történik. E kamrát villamos úton lehet előmelegíteni és azt üzem közben sugárzó meleggel hevíthetjük. A felül fekvő csőalakú elgázositó kamrával kétoldalt lefelé veze-10 tett gázhozzávezetőcsövekkel összekötött égőfúvókák egymás közt kívül elhelyezett légelőmelegítőkkel állanak összeköttetésben, úgyhogy két vagy több sor, az elgázosítóhoz keresztben fekvő égési hely 15 keletkezik. Az égőfúvókák egymáshoz váltakozva és egymáshoz képest eltoltan úgy vannak elhelyezve, hogy a fuvókanyílások ferdén felfelé és befelé irányulnak. Az elgázositó keresztben fekvő, 20 hosszúra nyújtott tartály, melynek megközelítőleg rombuszalakú keresztmetszete egy benne fekvő villamos melegítőszerkezete van. A leírt elrendezéssel elért előnyök ab-25 ban állanak, hogy nagyon olcsó, majdnem teljesen kiszolgálás nélküli állandó égést érünk el az égő legegyszerűbb kiképzése mellett, amely mindennémű átépítés nélkül minden közönséges tűzhe-30 lyen alkalmazható, mivel a fűtőolaj elégetéséhez fujtatóra, vagy más hasonlóra nincs szükség. Ezáltal az ismert fújtatós égők jelentős hátrányai, mint erős zaj, nagy költségek, gyakori javítások, az 35 égési helyek nagy megterhelése, csekély kihasználás rossz elégés következtében stb. el vannak hárítva. Egy további új hatást ós haladást azáltal érünk el, hogy a leírt elrendezéssel igen könnyen elérhető 40 az égőnek tetszésszerinti hosszban való kiképzése, ami által a legegyszerűbb módon nagy hatásfokú olcsó, többszörös égőt állíthatunk elő. A mellékelt rajz a találmány szerinti égőnek példaképpeni foganatosítási alak- 45 ját szemlélteti. Az 1. ábra az égő elölnézete és a 2. ábra oldalnézete. A csőalakú (1) olajelgázosító keresztben a (2) égőfúvókák felett van és azt lefelé 50, vezetett oldalsó (3) gázhozzávezetőcsövek kötik össze az égőfuvókákkal. Az égőfúvókák kétoldalt kívül elhelyezett (4) légelőmelegítőcsövek útján egymással úgy vannak összekötve, hogy két vagy több 55-sor égőhely keletkezik. Az (1) elgázositó .alatt fekvő (2) égőfúvókák váltakozva egymáshoz eltoltan úgy vannak elrendezve, hogy a fuvókanyílások ferdén felfelé, befelé irányulnak. Az (1) elgázositó 60 keresztben fekvő, hosszúra nyújtott tartály, melynek megközelítően rombuszalakú keresztmetszete és benne fekvő villamos (5) előmelegítője van. A (6) hozzávezetőcső révén az (1) elgázosítót maga- 65. san fekvő olajtartály táplálja. A leírt égő működése az elrendezéstől minden további nélkül látható. A (6) cső a fűtőolajat a készlettartályból az (1) elgázosítóba vezeti, ahol az égő meggyuj- 70-tásánál a villamos {5) melegítőszerkezet az olajat elgázosítja. A fűtőgázok a (3) összekötő csöveken át a (2) égőfuvókákboz áramlanak és a fuvókákból való eltávozásuk előtt előmelegített levegővel 75 keverednek, amelyet a csőalakú (4) légelőmelegítők vezetnek az égőfuvókákhoz. Ha az elgázosított olajat meggyujtjuk, akkor a villamos fűtőkészüléket kikapcsolhatjuk és az elégés az elgázosított olajnak önmű- 80'
