101907. lajstromszámú szabadalom • Készülék a főkönyvi és folyószámla kivonatok elkészítésének gyorsítására és könnyebb kezelhetőségére

Megjelent 1931. évi február hó 3-án. MAGTÁR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101907. SZÁM. — XlII/d. OSZTÁLY. Készülék a főkönyvi és folyószámla kivonatok elkészítésének gyorsítására és könnyebb kezelhetőségére. Gríiiiwald Lajos főkönyvelő Budapest. A bejelentés napja 1930. évi február hó 19-ike. A találmány készülék a főkönyvi- és fo 1 y ószámla ki vonatok elkészítésének gyor sítására, kényelmesebbé tételére és köny nyebb kezelhetőségére. A bejelentés 5 tárgya elsősorban az úgynevezett próbamérlegek elkészítését könnyíti meg. Nagyobb vállalatoknál ugyanis minden hónapban szoktak próbamérleget készíteni. A próba,mérlegkészítés tudvalevőleg ab-10 ban áll, hogy az egyes számlák neveit kiírják, a számlák után piedig a havi tartozik és követel rovatok végösszegeit, ezekután pedig aszerint, hogy melyik rovat múlja felül a másikat, a különbözetet a 15 veszteség vagy nyereség rovatba írjuk be. A próbamérlegek készítésére szolgáló könyvekben tehát öt főrovat szokott lenni, amelyek közül az első rovatba az egyes számlák neveit írjuk, a második ós liarma-20 dik rovatba az illető számlán mutatkozó havi tartozások, ill. követelések végösszegét, míg a negyedik és ötödik rovat egyikébe vagy másikába írjuk a második és harmadik rovatnak különbségét, mint 25 havi veszteséget vagy havi nyereséget. Mindezekből látható, hogy eddig az első rovatba az egyes számlák nevét minden hónapban újból le kellett írni, ami meglehetősen terhes és időit rabló munka, A 30 találmány szerint e hátrány azáltal kúszöböltetik ki, hogy a próbamérleg készítésére szolgáló könyvet két oldhatóan öszszeerősíthető részre osztjuk fel, mely részek közül az egyik az első rovatot tartal-85 mazza, amelybe az egyes számlák nevei egyszersmindenkorra be vannak írva, míg a másik rész a többi négy rovatot tartalmazza, amelyekbe a havonként változó végösszegeket és különbözeteket írjuk be. A két rész, nevezetesen a szövegrész, 40 melyre a számlák nevei kerülnek, továbbá az összeghasábos rész, melyre csakis számok kerülnek, külön-külön önálló füzeteket alkotnak, melyek közös tokba, ill. bekötési táblába oldhatóan erősíthetők oly- 45 képp, hogy az összeghasábos rész pontosan a szövegrész mellé kerüljön és előbbi liavonkint könnyen kicserélhető legyen. A fentiekben vázolt elrendezésnek előnyei a következők: 50 1. Munkamegtakarítás, amennyiben a szöveget (számlák neveit) évente csak egyszer kell leírnunk, mégis minden hónapban teljes kivonatot (próbamérleget) készíthetünk. 55 2. Könnyű áttekinthetőség, amennyiben dacára annak, hogy az egyes számláknak havi forgalma és egyenlege fel van tüntetve, az eddiginél jóval kisebb területen dolgozunk. 60 3. A terület kicsinysége folytán könnyű kezelhetőség. 4. A kivonatok, ill. próbamérlegek bekötölt könyvet alkotnak. 5. E könyv vastagsága nincs fixirozva 65 és minden könyvelő szükségéhez képest több vagy kevesebb lapot illeszthet bele. 6. Olcsóság. A rajzon a találmánynak két példaképpeni, kiviteli alakja látható, melyektől a 70 gyakorlatban, lényegüknek érintése nélkül számos eltérés is képzelhető: Az 1—2. ábrák az első kiviteli alaknak, a 3—4. ábrák pedig a második kiviteli alaknak kétféle munkahelyzetét felülné- 75 zetben, az