101892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés anyagoknak kombinált pneumatikus előszárítására és pneumatikus utánhevítésére

Megjelent 1931. évi február hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101892. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés anyagoknak kombinált pneumatikus előszárítására és pneumatikus utóhevítésére. Dr. Rosin Pál mérnök Dresden. A bejelentés napja 1930. évi február hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi március hó 9-ike. Ismeretes, hogy a pneumatikus szárítókészülékek sokkal nagyobb teljesítményűek, mint a közönséges szárítókészülékek. Ha azonban a puszta szárításon kívül 5 a szárítandó anyagnak messzemenő felhevítése is foganatosítandó, akkor a pneumatikus szárítókészüléiknek főelőnyei, nevezetesen redukált költség, nagy teljesítmény és csekély hőfogyasztás, többé-10 kevésbbé veszendőbe mennek. Az egyszerű pneumatikus szárítókészülék kedvező hők ihasználása annak tulajdonítandó, hogy a távozó melegveszteség nagyságát lényegileg a távozó gázok har-15 matpontja szabja meg. Minthogy a hőkicserélés minden pneumatikus szárító eljárásnál csak egyenáramban mehet végbe, ennélfogva az esetben, ha a szárításhoz csatlakozó, a szárítási véghőmérsékletnél 20 nagyobb hőfokokra való utóhevítés foganatosítandó, az egyszerű pneumatikus szárítókészülék távozó meleg veszteségét főleg az utólagosan felhevített anyag véghőmérséklete szabja meg; az ily ké-25 szülék tehát annál gazdaságosabban dolgozik, mennél nagyobb az anyag véghőmérséklete. A találmány szerinti eljárás a szárítandó anyag utóihevítése esetére is lehe-30 tővé teszi, hogy az egyszerű pneumatikus szárítókészülék kedvező hőfogyasztását igen olcsó és nagyteljesítményű berendezéssel érjük el. A találmány lényege abban van, hogy 35 pneumatikus szárítókészüléket és pneumatikus hevítőkészüléket (hőkicserélőkészüléket) egymással akként kombinálunk, hogy a fűtőgázok a maguk hőtartalmának egy részét mindenekelőtt a már előszárított anyag utóhevítése végett, 40 ezen anyagnak, hőtartalmuk megmaradó részét pedig a friss anyagnak, az utóbbi előszárítása céljából, adják át. Ily módon lehetővé válik, hogy ugyanazon fűtőgázzal, egyetlen áramban, az anyagot szá- 45 rítsuk és utólagosan felhevítsük, ahol is a távozó melegveszteséget éppen úgy, mint a közönséges pneumatikus szárítókészüléknél, főleg a fűtőgáznak a szárítás utáni harmatpont hőmérséklete szabja meg. 50 Az eljárás minden olyan anyaghoz alkalmas, mely pneumatikusan szárítható. Nagyobb teljesítmények elérésére, vagy egyidejű aprítás céljából a berendezésnek a szárító folyamathoz való része ú. n. ke- 55 ringési szárítókészülék alakjában szerkeszthető. A csatolt rajz a találmánybeli kombinált eljárás szerint dolgozó 'berendezés példaképpeni alakját vázlatosan tün- 60 téti fel. A fűtőgáz a kellő hőmérséklettel, az (a) fűtőgáz csatornából a (b, d) csőrendszerbe áramlik és az (e) ciklonkészüléken át az (f, g) csővezetékbe jut. A fűtőgázt az (m) 65 exhaustorral a (g) csővezetékből az (1) ciklonba szívatjuk, még pedig akár közvetlenül, akár a (íh) elkülönítő készülék útján. E th) készülék célszerűen a 100513. számú magyar szabadalom szerinti beren- 70 dezés módjára, az (i, k) keringési szárítóhoz tartozik. Az (m) exhaustor mögött portalanító készüléket alkalmazhatunk. A szárítandó anyagot bármily alkalmas (n) etetőkészülékkel az (o) zsilipen (pl. 75-celláskeréken) át az (f) csővezetékbe táp-