101885. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és anyag nedves fal-felületek elszigetelésére és százarrá tételére
_ Megjelent 1931. évi február hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI S^M® SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 101885. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Eljárás és anyag nedves fal-felületek elszigetelésére és szárazzá tételére. Löwingrer József kátrány vegryitermék gyáros Vác. A bejelentés napja 1930. évi április hó 24-ike. Az épületek falai tudvalevőleg olyan anyagokból épülnek, melyek természetüknél fogva likacsosak és a hajszálcsövesség törvénye értelmében a talajból nedvessé-5 get szívnak magukba, mely nedvesség évről-évre feljebb szívódik a falba. Ennek meggátlására új építkezéseknél, a talajszinttel egy magasságban aszfalt szigetelő lemezeket helyeznek a falba. Bizonyos 10 építőanyagok, téglák, homok, stb. salétromot tartalmazhatnak, mely a kész épület falán fehér kristályok alakjában kivirágzik. E hibák kiküszöbölésére régi épületeknél többféle eljárást alkalmaznak, pl. 15 a régi vakolat leverése és a fugák eltömése után, a falat forró bitumennel bemázolják és újonnan vakolják, vagy a régi vakolatot leverik és új cementhabarcscsal vakolnak, melybe előzőleg habarcs-20 tömítő anyagokat kevernek. Mindezen és más szigetelő eljárásoknak legfőbb hibái, hogy az eljárás egyrészt drága, mivel a régi vakolatot el kellett távolítani, a törmeléket elfuvaroztatni, bitument olvasz-25 tani, újonnan vakolni, másrészt a vastag vakolat nehéz száradása folytán az eljárás hosszú időt vett igénybe, ami különösen lakásoknál kényelmetlen. Ezen eljárások alkalmazása esetén a szigetelő réteg 30 esetleges hiányossága folytán előállott hibákat igen körülményes utólagosan kijavítani. Jelen találmány tárgyát, oly eljárás és anyag képezik, melyek lehetővé teszik, 85 hogy a falak felülete a meglévő vakolaton szigeteitessék, amely szigetelés a salétrom kivirágzását is meggátolja. Az eljárás következő: a vakolatról spatulyával eltávolítjuk a régi festéket, any-40 nyira, hogy a régi vakolat előtűnjön és az esetleg teljesen szétbomlott elmálló vakolatot, melynek tartása sincsen, levakarjuk. A képződött lyukakat erős cementes habarccsal kijavítjuk. A mészhabarcsból készült vakolatnak ugyanis az adja az állé- 45 konyságát és keménységét, hogy a levegőből szénsavat vesz fel, mely kötési folyamat évekig tart. Ha azonban a vakolat nedves, a levegő szénsavja a vakolatot átjárni nem tudja, tehát elbomlik. Ezért 50 rothad el nedves falaknak a talajhoz közellevő része, mivel az eredeti vakolásnál nedves maradt, míg a felsőbb részek szénsav felvételével megkeményedtek és később a nedvességnek feljebb szívódásával 55 is kemények maradtak. A cementes vakolat azonban a nedvesség által keményedik. A kijavított falfelületet a nedvesség vonal felett 0.50—1.50 méter (aszerint, hogy 15— 45 évre akarjuk a szigetelés hatását biz- 60 tosítani) következő anyaggal vonjuk be. Nagykeménységű és magasolvadás pontú bitument porrá zúzunk és a porhoz rendes hőmérsékletnél valamely oldószer, pl. benzolt vagy benzint keverünk mind- 65 addig, míg a por feloldódik. E célra alacsony olvadáspontú bitumen, vagy szurok azért nem alkalmas, mivel nyáron a naptól, télen a fűtéstől túlságosan megpuhul, esetleg lefolyik és könnyen sérül. Oldó- 70 szer még puhítja is. Viszont magasolvadáspontú bitument az eddig szokásos módon oldani nem lehet. Bitumen oldatokat eddig úgy készítettek, hogy egy pl. 30°-on olvadó bitument 100° fölé melegítettek és 75 folytonos keverés mellett hűlni hagyták, míg ismét megsűrűsödött és a már sűrű anyaghoz keverték az oldószert. Az ilyen oldatokat szivárgó tetők javítására használták fel. Magas olvadáspontú bitumen- 80
