101845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabonaőrlemények, főképen búza- és rozsliszt sütőképességének javítására

_ Megjelent 1931. évi febru ár hó 3-án . MAGYAIÍ KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101845. SZÁM. — X/j. OSZTÁLY. Eljárás gabonaőrlemények, főképen búza- és rozsliszt sütőképességének javítására. Dr. Vuk Mihály műegyetemi tanár és Gömöry Sándor oki. vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi november hó 21-ike. Már ismeretes légszáraz búzalisztnek •— esetleg a további kiszáradás meg­gátlása végett páratelt levegőben vég­zett — hevítése és az így előkezelt 5 lisztnek keverése kezeletlen liszttel, ez utóbbi javítása céljából. Az ilyen eljárá­sokkal sikerült ugyan a lisztből ké­szült tészta állóságát a kelési idő meg­hosszabbításával fokozni, de a liszt víz-10 felvevő képességét és a tészta térfoga­tát alig számbavehető mértékben, legfel­jebb 1% erejéig tudták növelni. Sikerült ugyan már azzal, hogy a lisztet golo-gáz­zal (0.5% nitrozilklorid és 99.5% klór keve-15 réke) kezelték, a belőle készült tészta tér­fogatát 10%-kai növelni, azonban el­tekintve attól, hogy ezen eljárás idegen anyag alkalmazását teszi szükségessé, a víz fel vevő képessé g nem fokozódik és a ke-20 lési idő nagy mértékben megnövekszik. Az ismert eljárásokkal szemben a talál­mány szerint a liszt sütőképességét anél­kül, hogy idegen anyagokkal kezeinők, úgy javíthatjuk meg, hogy vízfelvevő ké-26 pessége 100 g lisztre vonatkoztatva mint­egy 7 cm3 -rel és a belőle készült kenyér térfogata 15 cm3 -rel növekszik, a kelési idő pedig még mintegy 4—6 perccel meg is rövidül. A javított lisztből készült ke-30 nyér emellett fehérebb az ugyanazon mi­nőségű, de nem javított lisztből készült ke­nyérnél, ennél egyenletesebb szerkezetű és lassabban szárad, illetve öregedik. A találmány szerinti eljárás lényege 85 abban áll, hogy gabona-, főképen búza­vagy rozslisztből vízzel készített tészta­szerű keveréket kiszáradás elkerülésével, a fehérjék megalvadási hőfokát meg­haladó hőmérsékleten addig hevítünk, míg a képződő viszkózus pép mikroszkopikus 40 képén eltűnnek a keményítőszemosék kör­vonalai, majd pedig a karamelizálódás hő­in érséklete alatt az őrölhetőségig meg­szárított és felaprított anyagot a kenyér készítéséhez használandó kezeletlen liszt 45 mellett egyenletesen elkevert javító-ada­lékként alkalmazzuk, még pedig célsze­rűen a légszáraz lisztre számított 4—6%-nyi mennyiségben. A javító-adalék készítésére használt lisz- 50 tet és vizet célszerűen mintegy 1:2 súly­viszonyban keverjük, még pedig előnyösen úgy, hogy a lisztet a kiszáradástól óva, pl. gőztérben, 100° C hőmérsékleten 20—30 percig hevítjük és a vizet csak ezután, 55 még pedig ugyancsak forró állapotban keverjük a hevített liszttel. Hevítés köz­ben a lisztet célszerű keverni. Előnyösebb a vizet több, de legalább két részletben adagolni úgy, hogy a vízmennyiségnek 60 előbb csupán mintegy háromnegyed részét keverjük a lisztbe és mintegy 20—25 percnyi hevítés után adagoljuk a többi vi­zet, mire a hevítést további 40—50 percig folytatjuk. Gondoskodnunk kell arról, 65 hogy a pép hevítés közben ki ne szárad­jon, ezért a hevítést telített vízgőzben vé­gezzük, vagy pedig az elpárolgó vizet pó­toljuk. Ha a pépet nagyobb tömegben he­vítjük, úgy eközben állandóan kevernünk 70 kell. De hevíthetjük a pépet vékony réte­gekben is, telített vízgőzt tartalmazó kam­rában, pl. folytonosan mozgó végnélküli szalagon. A pép hevítése alatt a fehérjék meg- 75 alvadnak és a keményítőszemek feltárat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom