101838. lajstromszámú szabadalom • Világítási armatura
Megjelent 1931. évi .jan uár hó 15 -é n . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101838. SZÁM. — Yll/h. OSZTÁLY. Világítási armatúra. Reich Ernő mérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi március hó 1-je. A gyakorlatiban használaton világítási armatúráknál oly fényáteresztő és visszaverő, vagy csak visszaverő (tükrös) burákat szoktak alkalmazni, amelyek legalább 5 egyik oldalon zárt kivitelűek. Ezen buráknak hátránya abban van, hogy különösem az armatúra reflektorához közel eső résznél a levegőben lévő porrészecskék nagyon hamiar lerakódnak és a burának 10 úgy fényáteresztő, mint visszaverő képessége a minimuimra csökken és az armatúra reflektorához alig kerül visszaverődő fénysugár. Jelein találmány egy oly világítási ar-15 matúrát javasol, amelynél a fényáteresztő és visszaverő, vagy csak visszaverő (tükrös) bura csak abban az irányban képez akadályt a direkt sugárzásnak, amely irányból az a figyelő szeméire kellemetlen 20 volna. Pl. utcán felszerelt világítási armatúráknál azok a sugarak kápráztatnak, amelyek a föld síkjához képest eca 20 foktól 60 fokig esnek a figyelő szemébe ós így csak ©zen sugarakat osztjuk el na-25 gyobb felületre. A világítási armatúráinak eigyik példaképen! kiviteli alakját a mellékélt rajzon az 1. ábra hosszmieitszetben, a 30 2. ábra anmak egy másik kiviteli alakját felülnézetben tünteti fel. Az 1. ábráiban az (1) armatúrában elhelyezett (3) foglalat, illetve (4) izzólámpát a (9) fényáteresztő és visszaverő pl. 35 opalizált üvegből készült hengerpalást, vagy kúppalást^gyűrű alakban vesai körül és pedig olyiam módon, hogy úgy az alul, mint felül teljesen nyitott. E buráit célsiaerüen egy fémibő'l készült (10) horonnyal ellátott gyűrű tartja, mely 40 gyűrűt célszerűen kettőnél több (5) rudacskák tartják és az egész burának állíthatóságát a (6) csavarok útján eszközölhetjük. A bura eltörése és egy darabban való 45 leesése ellen még célszerűen a (10) gyűrűhöz hasonló (8) gyűrűt alkalmazunk felül is, melyek a burát közrefogják xigy, hogy megsérülés esetén annak csak egy kis darabja eshetik le. Mint az ábra mutatja, 50 a henger, vagy .kúppalás tszeriien kiképzett bura úgy van elhelyezve, hogy az izzószálból kiinduló sugaraik körül csakis azok kerülnek a figyelő szemébe, amelyek a föld síkjával 90 fokot bezáró szöggel 55 cca 30 fokos szöget képeznek. A többi sugarak direkt világítják meg a földet, illetve direkt jutnak az armatúra (2) ismert kivitelű reflektorához. A (19) izzószálból kiinduló sugarak kö- 60 zül pl. a (15) sugár egyrésze keresztül halad az opál üvegen, a (14) sugarat pedig ellenkező irányban veri vissza, míg ha az opálüveg helyett egy tükröt alkalmazunk, úgy csak a (14) sugár verődik 65 vissza, amely sugár azonban majdllie>m épp úgy odajut az ellenkező irányba, mintha direkt kerülne a figyelő szemébe; tehát tükör alkalmazása esetén sem keletkezik lényeges árnyék és fányveszteség, 70 mert a tükör szintén kellőein szétszórja a sugaraikat. A (11), (12), (13) sugarak az ernyőről verődnek vissza éppúgy, mintha az armatúra teljesen a bura nélkül volna. Teihát 75 épp a felfelé jutó sugaraknak az arma-
