101837. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminium és aluminiumötvözetek előállítására

Megjelent 1931. évi .január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 101837. SZÁM. — XVI/C. OSZTÁLY. Eljárás alumínium és alumíniumötvözetek előállítására. Dr. Pacz Aladár mérnök Cleveland. A bejelentés napja 1929. évi január hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi január hó 7-ike. Az alumínium ipari előállítása rend­szerint úgy történik, hogy timiföldet krio­lit-tartalmú olvadékban oildunik s ezit egyenárammal bontjuk. Az ezen eiljárás-5 hoz szütosógelt timföldet az iparban úgy állítjuk elő, hofey timföld tartalmú nyers­anyagokat. különösen bauxitot szódával vagy nátronlúggal náitriumialumdnáittá dolgozunk fel ós ezit timifölddó alakítjuk. 10 Ujabban más aluminiumigyártási eljá­rások is ismertté váltaik, mielyek azon ala­pulnak, hogy a tLmföldtarta.lmú nyers­anyagot, pl. bauxitot elektrotermikus úton timifölddé alakítjuk át s ezit a timföl-15 deit használjuk kiindulási anyag gyanánt az aluminiumnak vagy atvöizetemieik gyár­tására. Ismeretes, hogy az eddig gyárilag elő­állított hutiaHaluminium, valamint ötvö-20 zeltei, még teljesen azonos kémiaii összeté­tel esetén is a sajátságok, mint pl. meg­nminkálhiatóság, öntheitőség, ötvözetek mi­nősége, stb. tekintetében gyakran igen lé­nyeges hullámzásoknak van alávetve. 25 Még a teljesen azonos eljárással előállí­tott és kémiailag teljesen azonos összeté­telűnek látszó alumínium és aluminiuni­ötvözeitek is gyakran igen különböző sa­játságokat mutatnak, ami a feldolgozást, 30 ill. az előállítandó cikkek gyártáisiáit többé kevésbbé bizonytalanná teszi. Kitűnt, hogy ezen hátrány főleg azon alapul, hogy az eddig gyárilag előállított alumíniumot — főleg olcsóság okából — 35 általában nátriumvegyületekből, pl. az ásványi nyersanyagból, pl. bauxitból nát­riumalumináton keresztül ellőálilíitoitt köz­benső termékekből, pl. alumimiumoxidbói állítatták elő. A bejelentő kísérleteiből kitűnt, hogy 40 az olyan alumínium, mely pl. bauxitnak, vagy más tiinföld'tartialmú nyerisanyagmaik feltárása révén létesített káliumialuminát­ból keletkezett, más sajátságtoklat mntaí, mint az eddig iparilag náitiriumlaluminát- 45 ból kriolit közreműködésével ternilelit alu­mínium, még pedig akkor is, ha a két végtermék között kémiai tekintetben nem mutatható ki különbség. Ugyanez áll az ötvözeitelkre is, pl. az ahiminiumtítán-öt- 50 vözetekre, továbbá az alumíniumból, alu­miniumcirkon, stb. ötvözetekre is, melleik nemesíthető (pl. még rézitarltalmú) ötvöze­tek előállításánál kitűnő előöltvöaettéknek bizonyultak. 55 További vizsgálatok már most arra az eredményre vezettek, hogy az alumínium nak, ill. aluminiumötvözeiteknek siajátsá­gait az által lehet javítani, ill. kívánt irányban befolyásolni, hogy az alumiiniu- 60 mot, ill. az ötvözetet olyan közbenső ter­mékekből, pl. aluminiumoxidból állítjuk elő, melyek az ásványi, timíöldtartalmú nyersanyagból, pl. bauxitból, agyagiból stib. legalább két alkálifémnek, pl. a nát 65 riumnak ós káliumnak, vagy a nátrium­nak és lítiumnak, sitb. oxidjaival, ill, hidroxidjaival vagy karbonátjaival, vagy hidroxidjaival és karbonátjaival Való csereibcímilás révén keletkeztek. 70 A bejelentő vizsgálatai általában arra engednek következtetni, hogy az alumí­nium szemcsenagysága függ az élőállítá­sánál jelen levő bázistól, ill. ennek mole­kulasúly ától, pl. oly értelemben, hogy az 75 aluminiumgyártásnál gyakorlati lag te kinteftbe jövő bázisok: kálMum (39), nát­rium (23) és lítium (7), a karbonátjaik-,

Next

/
Oldalképek
Tartalom