101830. lajstromszámú szabadalom • Robbanómótor útján hajtott sulykoló

Megjelent 1931. évi .jan uár hó 15 -é n . MAGYAR KIRÁLYI JMmE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101830. SZÁM. — VlII/i. OSZTÁLY. Robbanómótor útján hajtott sulykoló. Haage Konrád mérnök és Pílügrer Albert mérnök Esslingen (Németország). A bejelentés napja 1929. évi december hó 11-ike. A találmány robbanómótor útján haj­tott sulykoló, melynél a mótor hengere alkotja a verőkost, míg annak dugaty­tyúja támasztó rúddal áll összeköttetés-5 ben és a sulykoló kossal való rugalmas kapcsolata következtében a kipuffogó lö­ket alatt a henger belseje felé mozog. A találmány értelmében a támasztó rudat a dugattyúval nem kötjük össze 10 mereven, hanem attól függetlenül a hen­ger tengelye irányában mozgathatóvá tesszük, még pedig oly módon, hogy ami­kor úgy a dugattyú, mint a rúd a hen­gerben a legmagasabb helyzetet foglalja 15 el, a dugattyú és a rúd között szabad já­ték van, melynek magassága a dugattyú töltő löketének felel meg. Ügy ebben a helyzetben, mint akkor is, amikor a dugattyú nyugalmi állapotban 20 a támasztó rúdon fekszik fel, a kos és a rúd közötti rugalmas kapcsolat fesztele­nített állapotban van. A sulykoló koson keresztül lefelé nyúló támasztó rúdnak magában véve ismert 25 módon talplemeze van, vagy az a suly­koló kos alatt más alakban kiszélesedik, ami által a kosnak a megmunkálandó felületre gyakorolt fajlagos felületi nyo­mása csökken. Ez különösen kiskő-köve-80 zet sulykolásánál és döngölési munká­latoknál fontos. A mellékelt rajz a találmány szerinti súlykolónak három példaképpeni fogana­tosítás! alakját függőleges középmetszet-85 ben mutatja. Az 1—5. ábra kiskő-kövezet sulykolására való sulykolót mutat öt egymásra követ­kező helyzetben. A 6. ábrán döngölő sulykoló látható az 1. ábrának megfelelő helyzetben. A 40 7. és 8. ábrán cölöpöző sulykolót 'tüntet­tünk fel az 1., illetve 4. ábrának megfe­lelő helyzetekben. A rajzon egyszerűség kedvéért csak a találmány megérthetéséhez szükséges ré- 45 szeket ábrázoltuk. A fogantyú, valamint a gépnek a dugattyú felemelése és le­süllyesztése útján való működésbe helye­zésére használt harántrúd csak az 1. áb­rán látható, míg ezeket a részeket a többi 50 ábrában elhagytuk. Az (a henger alsó részén a (b) kos van, úgy hogy az (a) henger és a (c) henger­fej tömege, a (d) fogantyú stb. a tulaj­donképpeni (b) kos tömegét növeli. 55 A gépnek (e) dugattyúja az (m) rúd­dal nincs szilárd kapcsolatban. Az (m) rúd a (b) koson áthatol és alsó végén az 1—6. ábra szerint az (n) lemez van. A rúdnak továbbá az 1—6. ábrán feltünte- 60 tett foganatosítási alakoknál az (o) kari­mája vagy rugótányéra van, melyhez egyrészt a tányér és az (e) dugattyú kö­zötti (p) rugó és másrészt a tányér és a (b) kos közötti erős (q) ütközőrugó tá- 65 maszkodik. Míg döngölő és kövező sulykolóknál magát a támasztó rudat kell felemelni, hogy az egész készüléket pl. egyik kőtől a másikhoz szállíthassuk tovább, addig 70 erre cölöpök sulykolásánál nincs szükség. Itt minden egyes cölöpre nagyobb számú ütést kell mérni és pedig oly módon, hogy az ütések a cölöpöt biztosan ten­gelyirányban érjék. 75 Ilyen esetekben az (m) rúdnak a (b)

Next

/
Oldalképek
Tartalom