101824. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindennemű anyagok, különösen szilárd tüzelőanyagok (szén, tőzeg, stb.) szárítására

Megjelent 1931. évi .január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI IURÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101824. SZÁM. — J]/a. OSZTÁLY. Eljárás mindennemű anyagok, különösen szilárd tüzelőanyagok (szén, tőzeg, stb.) szárítására. Steiiier Rudolf mérnök, vezérigazgató Pölfingr-Brunn és Skutl Viktor mérnök Leoben. A bejelentés napja 1928. évi julins hó 31-ike. Ausztriai elsőbbsége 1927. évi augusztus hó 1-je. Míg a jelenleg szokásos szárító eljárásoknál a szárítandó anyag víztartalmát légköri nyomáson vagy fokozatos nyomáscsökkentés mellett párologtatják el és a 5 gőzt kihasználatlanul hagyják távozni, addig a találmány szerinti eljárás értelmében arra törekszünk, hogy a szárítandó anyagból származó gőz előállításához szükséges hőmennyiséget a lehető legnagyobb 10 gazdaságossággal ismét hasznosítsuk. A nedvesség elgőzölögtetése a találmány szerinti eljárásnál nem légköri nyomáson vagy fokozatos nyomáscsökkentés mellett, hanem nagyfeszültségű vízgőz jelenlétében 15 megy végbe, úgy hogy a szárítandó anyagból a továbbiak folyamán keletkező gőz — esetleg megelőző túlhevítés után — műszaki és ipari célokra, pl. villamos energia fejlesztésére, vagy fűtőgőz gyanánt stb. 20 használható fel. Ezen célból a találmány szerint a szárítandó anyagot alkalmas vasedényekbe, retortákba töltjük. E retorták, melyek a szárítandó anyagból több tonnát képesek be-25 fogadni, pl. a függélyes főzőkészülékek módjára készülnek és az ily retorta felső, illetve alsó részének kellő légtömítő zárakkal ellátott be-, ill. kibocsátó nyílása van. 30 Mindegyik retorta felső és alsó tere csővezeték révén a retortákon kívül elrendezett és közvetlen tüzelésű túlhevítővel közlekedik, míg a retortában a szárítandó anyagból fejlődő gőzöket a csővezetékben 85 alkalmas ponton elhelyezett ventilátor segélyével szívjuk ki és a túlhevítőn át ismét a retortába szorítjuk. A túlhevítő a retortától különállóan rendezhető el, de az kettős köpeny gyanánt magát a retortát körül is veheti s végül több retortának 40 csupán egyetlen, közös túlhevítője is lehet. Több ily retortát összefüggő tömbben, körkemeneeszerűen egyesítünk, úgy hogy a valamely tüzelésből származó füstgázok a retortának, ill. azok túlhevítőinek egész 45 sorát súrolják egymás után s azután a füstlyukba távoznak. Maguk a retorták egymással elzárható gőzvezetékek útján közlekednek. Ezenkívül a retorták mindegyike elzárható cső útján a iogőzvezték- 50 kel áll összeköttetésben. A főgőzvezeték állandóan nagyfeszültségű gőzt tartalmaz. A szárító eljárás a következőképpen megy végbe: Miután a retortát a szárítandó anyaggal 55 megtöltöttük és légtömítően elzártuk, a retortákban lévő levegőt a főgőzvezetékből származó gőzzel szorítjuk ki. Ezzel egyidejűleg a megfelelő tűzcsatornák beiktatása után a ventilátort és ezzel a túlhevítőt 60 működésbe hozzuk, amivel a retortához a belőle, illetve a bezárt szárítandó anyagból kiszívott és a túlhevítőben tovább felhevített, valamint az abból ismét a retortába visszavezetett gőz révén meleget ve- 65 zetünk hozzá. E hozzávezetett meleg a szárítandó anyag felmelegedését idézi elő, mely azzal jár együtt, hogy abból a nedvesség elgőzölög. E periódusban azonban meggátoljuk azt, hogy a retortából gőz 70 vezettessék el, úgy hogy a hozzávezetett meleg 'arányában, Jnemcsak a hőmérséklet, hanem á nyomás is fokozódik az említett körfolyam tartama szerint. Ha már most