101812. lajstromszámú szabadalom • Önműködően beálló jelzőkészülék, uti sorompókhoz

Megjelent 1931. évi .

január hó 15-én

. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101812. SZÁM. — Va/2. OSZTÁLY. Önműködően beálló jelzőkészülék, úti sorompókhoz. Gebr. Franké Aktieng-esellschaft cég" Mühlhausen. A bejelentés napja 1930. évi január hö 21-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi október hó 19-ike. Hogy az úti sorompók, mint amilyeneket pl. a vasút a maga útkeresztezéseinél alkalmaz, messzire láthatók legyenek, a sorompórudakat, rendszerint, vörösre 5 és fehérre mázolják. Egyes helyeken éjjelre petróleumlámpát akasztanak a sorompókra, ha a sorompó, illetve az útkeresztezés sötét helyen, pl. külvárosokban vagy általában a vidéken van. E petró-10 leumlámpa hátránya, hogy könnyen elkormozódik és azután már alig látható vagy pedig a közeledő gépkocsik vakító reflektorfényében egyáltalában nem vehető észre. 15 Az eddigiekkel szemben, a találmány szerint, sajátos jelzőkészülékről gondoskodunk, melyet a sorompó közepére szerelünk fel és mely a sorompó működtetése folytán önmagától áll be és úgy nappal, 20 mint éjjel is használható. A találmány szerinti jelzőkészüléket, lényegében véve, a sorompó közepén alkalmazott, egymástól különböző színű, célszerűen zöld és piros színű, két optikai 25 jelző jellemzi, melyek közül az egyik (zöld) jelző a sorompó nyitott helyzetében látható, ellenben a sorompó leeresztett, az utat elzáró helyzetében eltűnik, ugyanekkor azonban a másik (vörös) jelző 80 válik láthatóvá. A találmány szerinti jelzőkészülék a szerkezeti részletek tekintetében, természetesen, sokféleképpen oldható meg anélkül, hogy ezzel a találmány lényege megváltoznék. 85 A csatolt rajzok a találmány szerinti jelzőkészülék példaképpeni, megoldási alakjait tüntetik fel. Az 1. és 2. ábra szerinti megoldási alaknál a jelzőkészülék az (a) falból vagy tokból és két egymástól elkülönítetten fel- 40 függesztett (b, c) jelzőtárcsából áll, míg a 3. ábra szerinti megoldási alaknál a két optikai (b, c) jelző közös (g) lemezen van. Ehhez képest az 1. és 2. ábra szerinti megoldásnál a (b) és (c) jelzőtárcsák mind- tö egyikének külön (d), illetve (e) lengési tengelye van, míg a 3. ábra szerinti megoldási alaknál a közös (g) lemezen lévő (b, c) jelzők egyetlen (f) tengely körül lengethetők. Az (a) tok, mindkét megoldási 50 alaknál, célszerűen, kettős falból áll, melyek között a (b) és (c) jelzőtárcsák (akár különálló, akár közös tengelyre vannak felfüggesztve), kifelé és befelé lengethetők. A jelzőtárcsáknak a (d) és (e) tenge- 55 lyek, illetve az (f) tengely körül könnyen kell mozogniok, nehogy az (a) tok helyzetváltozásai közben megakadjanak. A 4. ábra az 1. és 2. ábra szerinti jelzőkészüléknek a sorompón való elhelyezését 60 és a (b), illetve (c) jelzőtárcsának működését, kisebbléptékű, vázlatos oldalnézetben szemlélteti. Mint látható, a „tilos"-állásban a (b) jelző, a „szabad"-állásban pedig a (c) jelző válik láthatóvá. Az 1. ábrán 65 nagyobb léptékben látható, hogy a sorompó zárt helyzetében a (vörös) (b) jelzőtárcsa jelenik meg, míg ellenben a másik (zöld) jelzőtárcsa az (a) tokban el van rejtve (c' helyzet). Ha a sorompót nyit- 70 juk vagyis álló helyzetbe hozzuk, akkor a zöld (c) jelző az (a) tokból kifelé, a látható helyzetbe leng (2. ábra), míg ellenben a vörös (b) jelző az (a) tok belsejébe vonul vissza [(b') helyzet], úgy hogy kívül- 75