101811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cukorlevek feldolgozására

Megjelent 1931. évi .január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 101811. SZÁM. — IV/d. OSZTÁLY. Eljárás cukorlevelek feldolgozására. The Dorr Company cég1

New-York, mint Bull Artliur W. naug-atucki lakos jog-utódja. A bejelentés napja 1929. évi december hó 3-ika. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1928. évi december hó 4-ike. A találmány cukor előállítására, közelebbről cukorle.ck feldolgozására, különösen a répacukorló tisztítására és derítésére vonatkozik. 5 A cukornak répából való előállítását célzó szokásos eljárások szerint a répákat megmossák, szeletekre aprítják és azután meleg vízzel, nyomás alatt, az ú. n. diffúziós battériákban kihigozzák. A diffúzióié 10 sötétszínű és szuszpenzióban vagy oldatban, a répa kolloidális és oldható alkatrészeit, nevezetesen a szakkhíarózt, a foszfor-, kén-, klórhidrogén-, oxál- és borkősav kalcium- és nátriumsóit, továbbá fe-15 hérjeanyagokat, pektint, albumint stb., valamint csekélymennyiségű invertcukrot tartalmaz. A lé cukortartalma kb. 9 és 16% között ingadozik, reakciója pedig gyengén savanyú. A szuszpendált, rostos 20 répasejteket, valamint a koagulált albumint a létől elkülönítik, mely levet azután kb. 85° C. hőmérsékletre hevítik, amivel az albumin egy részének koagúlái ásán kívül az albuminaiak a derítésre 25 való előkészítése megy végbe. A forró léhez meszet, rendszerint mésztej vagy kalciumisaccharát alakjában, a fel-használt répák 2—3 súlyszázaléka között ingadozó mennyiségekben adnak hozzá. Ezzel a lé 80 alkalikussá válik. A derített levet sok esetben hosszabb ideig, 15—20 percig, magasabb hőmérsékleten kavarják. A mésszel kevert vagy derített levet azután kar boni zálják, vagyis oly gázzal 35 hozzák össze, mely kb. 30% szénsavat tartalmaz. Ekkor kalciumkarbonát csapódik ki. A karbonizálásnál öt tartályt használnak és a műveletet rendszerint szakaszosan, vagyis adagonként akként foganatosítják, hogy az egyik tartályban a dierí- 40 tett levet karbonizálják, mialatt a többi tartályt a műveletre előkészítik. A gázbevezetésnél, kezdetben, a mésszel kevert lében zselatinszerű, gyakorlatilag le nem ülepedő anyag keletkezik. A gázzal való ih kezelés folytatásakor a csapadék jellege megváltozik és midőn az alkalitás 100 cm" szűrletre számítva kb. 0.10—0.15 g mésztartalomig csökkent, a csapadék pelyhessé válik és könnyen ülepíthető le vagy 50 szűrhető. A gázzal való kezelés folytatásánál és az alkalitás még további csökkenésénél a csapadék mind pelyhesebbé válik s ha folytatják is az alkalitás csökkentését, csakhamar azonban oly pontot ér- 55 nek el, melynél az oldatból leválasztott tisztátlaniságok egy része ismét oldatba kezd átmenni. A cukornak ezen, répaléből való szokáelőállítása meglehetősen bonyolult: SOS 60 nagyszámú munkafolyamatot foglal magában és IÍIÓÍÍ el szakavatott munkásnak is csak nagy figyelemmel lehet eredményesen dolgozni. Ha ugyanis pl. az első karbonizáló fokozatot túl messzemenően, 55 vagy pedig e-lé-gtelenül hajtják végre, akkor utólagosan nem lehet tiszta szűrletet kapni. Más szóval: ha & gázzial való kezelést nem végzik egészen megbatározott pontig, úgy később már lehetetlen az, 70 hogy a szilárd anyagoknak a folyadéktól való sima elkülönítését érhessék el. Minthogy a folyamiatokat egymást követőleg, esetről-eisetre meghatározott mennyiségekkel foganatosítják és az ehhez való 75-szabályozásoknál a zárószerveket kézzel működtetik, ennélfogva rendkívüli nehéz az eljárás végén minden adagból ugyan-