101809. lajstromszámú szabadalom • Csibenevelő műanya

Megjelent 1931. évi . január hó 15-én . íA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101809. SZÁM. — X/e. OSZTÁLY. Csibenevelő műanya. Ardó József műszaki nagykereskedő Budapest. A bejelentés napja 1930. évi április hó 19-ike. A modem baromfitenyésztő üzemekben a keltetőigépből kikelt csibék felnevelé­sére a megbízhatatlan ós neim mindig rendelkezésire álló kotlóisok, pulykák vagy 5 kappanok helyett már mesterséges kotló­sokat, ú. n. műanyákat vagy nevelőgépe­ket alkalmaznak, melyekkel a csibékéit könnyen és biztosan fel lehet nevelni, fel­téve, hoigy a műanyában megfelelő hő-10 foikú és egyenletes hő fejlesztésiről gondos­kodunk. A találmány a műanyáfcnak ama fajtájára vonatkozik, melynél a talaj vagy a padló fölé (a csibéiket szabadom átbocsátó hézag meghagyásával) nagy 15 kúpalakú ernyő borul, melynek felső ré­szében tetszőleges hőforrás van és mely alatt a csibék bármikor, ha fázmak, meg­húzódhatnak. A műanyákat eddigelé kőszén-, faszén-20 vagy fürészporkályhákkal fűtötték. Az eddigi fűtés sem magának a esibenevelés­nek, sem pedig az üzem általános gyakor­lati követelményeinek szempontjából nem volt megfelelő, meirt neim volt alkalmas 25 egyrészt a, műanyában szükséges kellő hő­fokú és egyenletes hőfejlesztésre, más­részt pedig laikusok részéről váló egy­szerű, megbízható, füstmieniteis és tiszta kezelésre. Alkalmaztak ugyan már elek-80 tromos hőforrású műanyákat is, melyek­nél e hátrányok nem mutatkoznak, azon­ban a villamos energia, rendkívüli sok­oldalúsága és más nagy előnyei, különö­sen a távvezetésre való nagy alkalmassága 85 ellenére a vidéken még mindig csak aránylag kis mértékben tudott elterjedni, ami elsősorban annak tulajdonítandó, hogy a berendezési és áramtermelési költ­ségek általában véve még mindig arány-40 lag nagyok. E költségeket kisebb gazda­ságok sok eisetben nem bírják el. Végül alkalmaztak már kanócos petróleumlám­pával fűtött műanyákat is, ezek azonban a tökéletlen, megbízhatatlan és füstölgő üzem miatt szintén nem felelitek meg a 15 gyakorlati követelményeknek. A találmány a szóbanforgó összes hát­rányok kiküszöbölését teszi lehetővé anél­kül, hogy a költséges és nem mindig ren­delkezésre álló villamos energiát kellene 50 igénybe venni. A találmány szintén folyé­kony égésianyagból (petróleum, spiritusz stb.) indul ki, azonban a hátrányos kanó­cos lámpa helyett égési nyomófolyadék­kal és Bunsen-lángzóval működő hőfor- 55 rást (lángzót vagy lámpát) alkalmaz, ahol is a folyadéknyomást az égési folya­dék készlettartásának magasra helyezé­sével vagy kis kézi légszivattyúval érjük el, mellyel időnként nyomólevegőt bocsáj- 60 tunk a készlettartályban lévő égésifolya­dék szintje fölé. Ily módon oly hőforrásra teszünk szert, mely egyrészt a kellő hő­fokú és egyenletes hőfejlesztésre alkal­mas, másrészt pedig csekély fogyasztással 65 jár és laikusok részéről is egyszerű, könnyű kezelhetőséget és tiszta üzemet biztosít, mely csak aránylag hosszú idő­közökben kíván némi beavatkozást. A ta­lálmány szerinti hőforrás, illetve mű- 70 anya további fontos előnye, hogy az alább közelebbről ismertetendő módon nagy­fokú szabályozhatóságra. képes. Ekként a találmány szerinti műanyia a hőszolgáltatás összes követelményeinek 75 kielégítésére, különösen pedig a külön­böző időjárási viszonyokhoz, a különböző felépítésű és nagyságú csibenevelő helyi­ségekhez és a különböző fejlettségű, fajú és korú csibékhez való legpontosabb al- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom