101808. lajstromszámú szabadalom • Központi berendezés vidéki üzemeknek, különösen gazdaságoknak hő- és fényenergiával való táplálására

Megjelent 1931. évi .január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101808. SZÁM. — Vm/k. OSZTÁLY. Központi berendezés vidéki üzemeknek, különösen gazdaságoknak hő- és fény­energiával való táplálására. Ardó József műszaki nagykereskedő Budapest. A bejelentés napja 1930. évi április hó 19-ike. A villamos energia, rendkívüli sokol­dalúsága és más nagy előnyei, különösen a távvezetésre való nagy alkalmassága el­lenére a vidéken még mindig aránylag 5 kis mértékben terjedt el, ami elsősorban annak tulajdonítandó, hogy a berendezési és áramtermelési költségek általában véve még mindig aránylag nagyok. E költsége^ ket kisebb gazdaságok sok esetben nem 10 bírják el, másrészt azonban tagadhatat­lan, hogy a technika haladásának meg­fellelő, hatásos és gazdaságos hevítő (fűtő és főző), valamint világító készülékek iránt a vidéken is mindinkább fokozódó 15 kultúrigények vannak. E két ellentétes szempontot az áramhálózatoktól függet­len, telepenként önálló energiatermelő gé­pek (gőzgépek, égési motorok, illetve ezek­kel hajtott dinamók, acetilénfejlesztő tele-20 pek, stb.) szintén nem képesek áthidalni, mert egyrészt nagy költséggel járnak, másrészt pedig állandó szakszerű kezelést igényelnek. A találmány célja ily esetekre oly ener-25 gia szolgáltató központi berendezést léte­síteni, mely egyrészt ugy a berendezési költség, mint az üzemanyag tekintetében az eddigieknél lényegesen olcsóbb, más­részt pedig nem szakavatottak részéről is 80 könnyen, tisztán és megbízhatóan kezel­hető. A találmány folyékony égési anya­gokkal, pl. spiritusszal, elsősorban azon­ban petróleummal működő fűtő- és főző­készülékből, illetve lámpákból indul ki. 85 Ezek az utóbbi időkben az egyszerű és mégis intenzív és gazdaságos működés, valamint megbíziható szerkezet tekinteté­ben meglepően nagy fejlődésen mentek át és azokat tökéletességük folyitán eseten­ként sikerrel alkalmazták is, de eddigelé 40 nem gondoltak arra, hogy azokat vidéki telepeken az összes tekintetbe jővő fűtési és világítási célokra rendszeresen és gaz­daságosan kiaknázva, kiterjedten alkal­mazzák. 45 Tegyük fel, hogy pl. lakással kapcsola­tos vidéki gazdaságról, pl. baromfite­nyésztő telepről van szó. Ily telepeknek hő- és fényenergiát igénylő fogyas®tó he­lyei a következők lehetnek: hO egy vagy több lámpa a lakószobák, vagy a veranda és az udvar világítására; egy vagy több petroleumgázfőző a konyhában, stb. egy vagy több úgynevezett műanya, 55 vagy csibenevelőgép, melyek rendszerint a talaj, vagy padló fölé (a csibéket szaba­don átbocsátó hézag meghagyásával) bo­ruló, nagy kúpalakú ernyőből és ennek belsejében felül alkalmazott tetszőleges 60 hőforrásból állanak és melyek alatt a csi­bék bármikor, ha fáznak, meghúzódhat­nak; egy vagy több petroleumkályha szobák, vagy fürdőszoba fűtésére; 65 egy vagy több tojástkel tetőgép vizét me­legítő lángzó. Ily esetben a találmány szerint az ösz­szes fogyasztó helyekkel, pl. csapok révén szabályozható csővezetékek hálózata útján 70 összekötött, központi tartályt (petróleum­tartályt) alkalmazunk, melyet kellő nyo­más vagy nyomómagasság elérése céljá­ból az összes fogyasztó helyek feletti szin­ten helyezünk el, vagy pedig a központi 75 tartályt kis kézilégszivattyúval szereljük

Next

/
Oldalképek
Tartalom