101783. lajstromszámú szabadalom • Izzókatóda és eljárás előállítására
Megjelent 1931. évi január li ó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALiMI LEÍRÁS 101783. SZÁM. Vll d. OSZTÁLY. Izzókatóda és eljárás előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-T. cég Újpest. A bejelentés napja 1929. évi november hó 8-ika. Az eddig használatos oxikatódák emittáló rétegét általában egy nehezen olvadó magdrót felületére felvitt vagy azon előállított, ailihoz, jól tapadó földalkálioxid-5 réteg szolgáltatta. Ezeknél a felületi oxidréteggel készült katódáknál mindig nagy nehézséget okozott a kielégítő élettartam elérése. Ha ugyanis vékony réteget használunk, az a cső üzeme közben igen gyor-10 san elpárolog a magdrótról. Vastag oxidréteg alkalmazását megnehezíti annak nagy fajlagos ellenállása. A magdrótról sugárirányban az oxidréteg külső felülete felé haladó emissziós áram ugyanis a vas-15 tag oxidréteget annak nagy ellenállása folytán erősen túlhevíti és így a katóda gyors pusztulását okozza. Ismeretesek különféle megoldási módok e hátrányok elkerülésére. így pl. ajánlot-20 ták, hogy a katódával kis felületen érintkező nagy elektronkibocsátó képességű anyagból állandóan pótoltassák a kisülés alatt eltávozó aktív réteg. Más megoldási módok viszont az aktív rétegnek a mag-25 dróthoz való jó tapadását igyekeznek biztosítani. Magdrót nélküli, teljes egészükben földalkálioxidból álló katódák használatát lehetetlenné teszi ezen oxidnak fentebb említett 30 nagy fajlagos ellenállása és kis mechanikai szilárdsága. Ezért javasoltak oly megoldási módokat is, amelyek szerint a kis mechanikai szilárdságú vegyületek is alkalmazhatók katóda gyanánt, még pedig olyan 35 formában, hogy ezeket a vegyületeket fémtartó belsejében helyezték el, ahol a fémtartó biztosította a katódát az aktív anyag kihullása ellen. Mindezekkel szemben a találmány tárgyát teljes egészében 40 földalkálifém és földalkálioxid elegyéből álló katóda képezi, mely elegyből nagy szilárdságú és jó vezetőképességű testek készíthetők. Kísérleteink igazolják, hogy az alkáliföldfémek oxidjai, pl. báriumoxid, az 45 illető alkáliföldfémnek (báriumnak) nagy mennyiségét képes finoman elosztott állapotban még igen magas hőfokon is kötve tartani, miáltal azok vezető képessége is tetemese© megnövekedik. E földalkáliiém- 50 földalkálioxid elegyből nagy nyomás alatt igen nagy szilárdságú rudak sajtolhatok, melyek szilárdságukat magas hőfokon is megtartják, úgy hogy közvetlenül alkalmasak katódák készítésére. Ügyelni kell 55 azonban természetesen arra, hogy a katódák, pl. pálcikák, készítése neutrális gáztérben vagy olaj alatt történjék, nehogy a levegő oxigénje, vagy szénoxidja megtámadja az alkáliföldfémet. 60 Példaképen a következőkben ismertetünk igen jól bevált eljárást a találmány szerinti katódák anyagául szolgáló földalkálifém-földalkálioxid elegyének készítésére. 65 Ha a finom porrá őrölt báriumoxidot elegyítjük fémmagnózium porral és ezt az elegyet vakuumban, vagy semleges gázatmoszférában felhevítjük, úgy a magnézium a báriumoxidot redukálja és ha ké- 70 miai egyenértékük arányában elegyítettük őket; a keverékből teljes egészében fémbárium és magnéziumoxid keletkezik. Ha ellenben a kémiai egyenértéknél kevesebb magnéziumot adagolunk, ennek meg- 75 felelően a báriumoxid egy része változatlanul megmarad. Azt találtuk, hogy ha az eredeti báriumoxid mennyiségnek csak kb. >4-ét redukáljuk ki, tehát a báriumoxid és magnézium keverési súlyaránya 80