101741. lajstromszámú szabadalom • Kapocsszerkezet, főleg faágy-állvány alkatrészeinek összeerősítésére

. Megjelent 1931. évi jannár hó 15-én. - • MAflYi E KIRÁLYI J|g|l|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101741. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Kapocsszerkezet, főleg faágy-állvány alkatrészeinek összeerősítésére. Illés Árpád asztalosmester Budapest. A bejelentés napja 1930. évi március hó 7-ike. A találmány főleg faágy-állvány alkat­részeinek összeerősítésére alkalmas oly kapocsszerkezetre vonatkozik, mely az alkatrészek szilárd kötését egyszerű esz-5 közökkel, a faalkatrész anyagának szá­mottevő gyengítése nélkül éri el. A találmány szerinti kapocsszerkezet lényegét az összeerősítendő alkatrészek egyikén megerősített, fejes fémpecek és a 10 másik alkatrészen megerősített, üreges fémtest alkotja, melynek üregnyílása egy a pecekfejnél bővebb és egy szűkebb, de a pecekszárnál bővebb részből áll. Faágy-állványok esetében a kapocsszer -15 kezet két szervét úgy rendezzük el, hogy az ágyfejlapok belső felületének az oldal­falak csatlakozási helyein két-két üreges fémtestet, az oldalfalaknak az ágyfejlapok felé néző felületére pedig két-két fejes 20 fémpecket erősítünk. A hosszfalak, fém­peckeikkel, a fémtest üregének bővebb nyílásrészébe bevezethetők. A behelyezett pecekfejek, üregeikben, az oldalfalak súlyánál fogva, addig sülyednek, míg a 25 fémtest szűkebb nyílásrésze szembe nem kerül a pecekfejjel, mely ily módon az üregben rögzítve marad és az alkatrésze­ket egymáshoz kapcsolja. A kapocsszerkezet biztos kötésének a fa-30 alkatrészek esetleges alakváltozásainál, illetve kopásoknál való biztosítására cél­szerű a fémtest oly kiképzése, hogy annak üregét a nyílásos oldal felől határoló fala a kétféle bőségű nyílásrészek találkozási 85 helyétől a szűkebb nyílásrész terjedési irá­nyában befelé rézsútos. Ebben az esetben egy-egy oldalfal végein megerősített pec­kek fejei, üregeikben sülyedvén, a rézsú­tos felületekhez szorulnak és a faanyag esetleges alakváltozásai, illetve kopások 40 következtében sem lazulhatnak meg, mert a méretváltozásokat a szerkezet önműkö­dően egyenlíti ki a fejeknek a rézsútos felületeken való csúszásával. A kapocsszerkezet részei a faalkatrésze- 45 ken egyszerű eszközökkel rögzíthetők. E célból az üreges testet vivő alkatrészen a célszerűen hengeres fémtesttel korrespon­deáló furat van, melybe az üreges test helyezhető és abban az üreg hátsó falának 50 furatában elrendezett csavar segélyével rögzíthető. Az üreges testet, elfordulás ellen, a csavar tengelyéhez harántirány­ban haladó, a hengeres fal furataiból két­oldalt kinyúló és a faalkatrészbe fogódzó 55 két csapszeg biztosítja. E csapszegek, eredetileg, a hengeres test furataiban ül­nek és onnan az üregben lévő csapszeg végére, megfelelő szerszámmal létesített nyomással a faalkatrészbe hajthatók. 60 A fejes peeket, célszerűen, fejes csavar alkotja, mely csavarmenetével a faalkat­részbe fogódzik. A fa kopása következté­ben fellépő esetleges lazulás ellen a csa­var a csavarmenetre harántirányban rá- 65 tolt, száraival a menetprofilba fogódzó és a faalkatrészbe hajtott TJ-kapocs segélyé­vel biztosítható. A találmány példaképeni kiviteli alak­ját a mellékelt rajz vázlatosan szemlél­teti. Az 70 1. ábra az üreges test nézete, az üreg nyílása felől. A 2. ábra az üreges test keresztmetszete. A 3. ábra a fejes pecket alkotó csavart. A 75 4. ábra e csavarra tolt U-kapcsot és az 5. ábra a faalkatrészeken megerősített

Next

/
Oldalképek
Tartalom