101721. lajstromszámú szabadalom • Síntámasz szerkezet

Megjelent 1931. évi janii ár hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JHhH SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101731. SZÁM. — Va/1. OSZTÁLY. Síntámaszszerkezet. Vereinig-te Stahlvverke A. G. Düsseldorf. A bejelentés napja 1930. évi január hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi szeptember hó 27-ike. Ismeretesek már síntámaszok, melyek olyan támasztótestet tartalmaznak, mely arra való, hogy a sínfej alsó, ferde felü­letéhez támaszkodjék és az oldalirányú 5 lökéseket felfogja. Az ilyen támasztóteste­ket, előnyösen, azáltal veszik csak nyo­másra igénybe, hogy ez a test és egy szo­rítólemez, excentrikusan görbített tá­masztófelületével, egymáshoz támaszko-10 dik és a támasztótestnek a szorítólemez­hez képest való forgatásával az utánállí­tást lehetővé teszi. E kiviteli alaknak azonban az a hát­ránya van, hogy a támasztótest megtá-15 masztására a magában véve a sínek le­szorítva tartására való szorítólemezt hasz­nálja fel, melynek emiatt különleges ala­kúnak kell lennie. E szorítólemeznek, mindkét végén, görbe támasztófeliiletek-10 kel ellátott pofái vannak, melyekhez a tá­masztótest oldalpofáival támaszkodik. A szorítólemez pofái viszont ékalakú ellen­falhoz támaszkodnak, melyet az alátét­lemez léce alkot. Í5 A síntámasz eme kiviteli alakjának létrehozásához összesen tehát három elemre van szükség, nevezetesen: 1. a tu­lajdonképeni támasztótestre, 2. az e cél­ból különlegesen alkotott, oldalpofákkal SO ellátott szorítólemezre és 3. a szorítólemez számára ellenfal gyanánt szereplő léccel felszerelt alátétlemezre. A jelen találmány ugyanígy ható sín­támaszra vonatkozik, e jelenleg szokásos ;5 síntámaszkivitellel szemben azonban lé­nyeges egyszerűsbítést jelent. Az eddigihez hasonlóan alkotott pofák­kal ellátott támasztótest itt nem a szorító­lemezhez támaszkodik, hanem a pofák görbe oldalfelületei ismert, bordás lemez 40 bordáinak megfelelően alkotott vájataiba vagy megfelelően alkotott ellenfalakhoz feküsznek, mely utóbbiak az alátéttel (le­mezzel vagy talpfával), pl. hegesztés vagy szegecselés útján, mereven vannak össze- 45 kötve. A nyomást tehát a támasztótest, szorítólemez közbeiktatása nélkül, közvet­lenül viszi át az alátétre (lemezre vagy talpfára). A ellenfalban lévő vájotok, mint az ismert kivitelnél, olyan alkotásúak, 50 hogy görbületük kissé nagyobb sugarú, mint a támasztótest pofáié. A mellékelt rajzon a találmány egyik fogan atosítási példája van bemutatva és pedig az 55 1. ábra a síntámaszt oldalnézetben, a 2. ábra felülnézetben és a 3. ábra elülnézetben mutatja. Az (1) támasztótest, ismert módon, felső végével a sínfej alsó, ferde felületéhez 60 fekszik és utánállítás céljából (2) csavar útján van a (3) sínnel összekötve. Ez (1) test pofáinak görbe felületű (4) vége az ismert (6) bordás lemez (5) bordáinak megfelelő vájataiba fekszik. 65 Az (1) támasztótest pofái (4) görbe vé­geinek és az (5) bordák vájatainak a (8) és (9) görbületi középpontokkal bíró, excentrikusan görbe támasztófelületei vannak, amelyek helyzete olymódon van 70 megválasztva, hogy az oldalirányú (P) erők átvitelénél a (2) csavar nem szenved pótlólagos igénybevételt, azaz, hogy az eredő erő a (10) érintkezési pontban a súrlódási szögön belül marad. A támasz- 75 nak és az ellenágynak egymáshoz tartozó, felfekvő felületei, köralakú helyett, más

Next

/
Oldalképek
Tartalom