101716. lajstromszámú szabadalom • Körhinta

Megjelent 1931. évi janii ár hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEIRAS 101716. SZÁM. — XX/g. OSZTÁLY. Körhinta. Giraud Audré Jules Achille mérnök Paris. A bejelentés napja 1930. évi május hó 31-ike. Franciaországi elsőbbsége 1929. évijunius hó 28-ika. Ismeretes már sok olyan körhinta, amely külön-külön tengely körül mozgó kocsik rendszeréből áll, amely tengelyek egy meghatározott módon forgatott tar-5 tóra vannak szerelve. Az ilyen fajtájú legújabb körhinták között van olyan is, amelynél a kocsik forgási tengelye ovális vagy elliptikus pályát ír le és amelynél a centrifugális 10 erő momentán hatását használják i'el arra, hogy a kocsiknak tengelyük körül való mozgását érjék el. Vannak viszont más rendszerű körhintáik, amelyeknél az említett mozgást köz-15 veitlenül a kocsiban helyet foglaló személy létesíti ós pedig egy kötél segélyével, amely a mozgásban levő rendszernek egy más pontjához van kötve. A találmány tárgya oly körhinta, 20 amelynél a centrifugális erő folytonosan hajt, mialatt., a kocsik külön forgástengelyei egy kerületi pályát írnak le. A kocsiknak tengelyűik körüli mozgását vagy elfordulását a találmány szerint azáltal 25 érjük el, hogy az említett tengelyek szögsebességeit vagy a kocsik súlypontjának szögsebességét oly módon befolyásoljuk, hogy e két sebesség között különbségeit létesítünk, amely két sebesség a. szlaba don 30 forgó rendszer esetében egyenlő. E szögsebességkülönbségek az okai a kocsik í jngelyük körül való elfordulásának és em az eredményei, mint az oly ismert rendszereknél, melyeknél csak a 35 kötélre kifejtett húzóerő létesíti a kocsik elfordulását. A rajz a találmányniak példaképen egy foganatosítási alakját mutált ja. Az 1. ábra a körhinta felülnézete, a 2. ábra a kocsikra szerelt rúgótaerende- 40 zés felíilnézete, a 3. ábra a kocsik fékszerlkezetének oldalnézete, a 4. ábra a reteszberondezés felülinéziete, az 45 5. ábra. a reiteszberendezésit kiiktató szerkezet oldalnézete. Az (1) kocsik egy pályán gördülő csapos görgőkre vannak szerelve. A kocsik . a (2) forgástengelyük körül elfordulhat- 50 nak, amely tengelyek révén e kocsik a liáromszögalakú (3) tartókhoz vannak kötve. A (3) tartók vagy a körhinta kö zéptengelyével vagy a (4) kerékkoszorúval mereven vámnak összekötve. A kör- 55 hinta középtengelyét vagy csupán e (4) kerékkoszorút alkalmas szerkezettel forgatjuk. A (2) tengelyek eközben egy körpályát írnak le és mozgásuk köeiben magukkal 60 viszik a kocsikat, amelyek a ceintriíugális erő hatása alatt gyorsan, oly helyzetet foglalnak el, hogy súlypontjuk a körhinta középpontjától a lehető legtávolabbra kerül, amely helyzet a rajzon (A)-vál van 65 jelölve (1. ábra). Az egyes kocsik súly pontja már most hasonlóképen egy körpályát ír le, mimellett e súlypontok szögsebessége a (2) tengelyek szögsebességével egyenlő. 70 A találmány célja a mozgásban lévő rendszer alakjának megváltozitaJtáisa vagy más szóval a kocsiknak a (2) tengelyekkörül való elfordulásának megvalósítása, amit azáltal érünk el. hogy az említett 75 két szögsebesség között, oly különbséget létesítünk, amely a rendszernek kívánt alakváltozását idézi elő.