101714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás drótkötél függőhidak építésére

Megjelent 1931. évi janii ár hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101714. SZÁM. — VlII/j. OSZTÁLY. Eljárás drótkötél függőhidak építésére. Bender Károly vezérigazgató Köln-Lindenthal. A bejelentés napja 1930. évi április hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi április hó 4-ike. Hidak építésénél kívánatos, hogy a forgalom az. áthidalandó terepen lehetőleg kevéssé, vagy egyáltalában ne zavartasséík. Ezért drótkötél (kábel) függőhidak 5 építésénél mindkét parton hoirgonyellenfalafeat építettek, ott az oszlopok nyergén átvezetett drótköteleket lehorgonyozták ós a híd építését innen kezdve végeztéik. Nagy fesztávolságú hidaknál azonban 10 igen nagy vízszintes erők lépnek fel, miért is különösen neh éz horgony ellenfalak szükségesek, amelyek viszont kedvező építkezési talajt kívánnak meig. Ha a talaj bizonytalan, akkotr az ilyen lehorgonyzás 15 már aránylag kis fesztávolsá.g oknál is jelentékeny nehézségekbe ütközik. Ezért rossz táliajinál és nagy fesztávolságoknál arra térték át, hogy a vízszintes nyomást neim a partokon beéípített ellenfalak által, 20 hanem magának a hídnak merevítőtartói által fogják fel. A híddrótkötelek végeinek a merevítőtiartólkon valló megerősítése azonban osíak akkor lehetséges, mintáin a tartók már elkészültek. Ehhez a folyó 25 ágyában építőállvónyokat kell felállítani, amelyeiken a meravítőtartó össze lesz építve; ezek elkészülte után a tartódróitköteleket felhelyezik, végeiket a mieirevítőtartóna erősítik, ez utóbbit függőrudak 30 segélyével a kábel re felfüggesztik, majd a a építőállványokat eltávolít ják. Az építőállványok azonban a híd. építésének egész ideije ailatt a hajók közlekedését nagyon zavarják; az áthaladási profilt szűkítik és 35 magas vízállás vagy jégzajlás esetén veszélyes duzzasztásokat idéznek elő, amelyek folytán az építési munkákat biztonsági okoktól egyiideig meg kell szakítani ós az is előfordulhat, hogy az állványok megrongálódása követtceztében a már 40 megépített hídrész leszakad. Mély völgybevágásoknál nagyon magas építőállványokrla van szükség, amelyek oly költségeseik, hogy a leírt építési mód ily esetekben gazdasági okokból nem alkalmazható. 45 Az említett hátrányok kiküszöbölése és a leírt építési mód előnyeinek megtartása mellett a találmány új megoldást ad a drátfcötélfüggőhídajk építéséhez. A találmányt képező eljárás szerint első- 50 sorban is, ismert módon, az (1) parti ágyakat ós a (2) pillérekot építjük meg; ezután először a merevítőtartó (3) részét készítjük el és azt az (1) ággyal és a (2) pillérrel szilárdan összekötjük, e két alapzat 55 nincsen a később fellépő összes vízszintes nyomóerő felvételére méretezve, hanem csak úgy, hogy azok együttesen a kábelek súlyából és a közép felé előrenyújtandó merevít/3 tarlók súlyából eredő víz- 60 szintes nyomóerőt felvehetik. Miután a (4) oszlopokat felállítottuk, az (5) drótkötelekelt felfektetjük és a (tiMai jelölt helyen a (3) merevítőtarton ismert módon lehorgonyozzuk. Amint a rajzból minden 65 további magyarázni nélkül világosan látható, a merevítőtartók továbbépítése a drótkötelektől kiindulva történik. Miután a merevítőtartót a középen összekötöttük, a liar ári t,tar tóikat, a másodla gos hossztar- 70 tókat és az úttestet stb.-t beépítjük ós végül a vízszintes nyomóerőt felvevő összeköttetést a (3) merevítőAartó és az (1) ágy között megszűntetjük ós azt a (3) merevítőt;) rtót csupán az (1) ágyról való fel- 75 emelkedés ellenében biztosító összeköttetéssé átalakítjuk. A találmány szerinti eljárás tulajdon-