101693. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen betonhoz való, mesterséges adalékanyag előállítására

_ Megjelent 1931. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101693. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás különösen betonhoz való, mesterséges adalékanyag előállítására. Greenawalt Jolin Eckert fémkohász New-York. A bejelentés napja 1930. évi május hó 27-ike. A találmány betonhoz vaigy építötömbökhöz való mesterséges adalékanyag (aggregátum) előállítására szolgáló, javított eljárásra vonatkozik, melynek jel-5 lemzőit a következőkben fogjuk ismertetni. A találmány különösen agyagnak, előnyösen, zsugorítás (szinterolás) által való hőkezelésére vonatkozik az agyagnak 10 olyan kemény, lyukacsos és homogén termékké való átalakítása céljából, mely összezúzva vagy más módon aprítva, speciálisan alkalmas betonhoz való adalékanyag gyanánt való felhasználásra, akár 15 mint massza, akái pedig tömbök alakjában. Agyagot már kezelitek kemencékben vagy rakásokban olyan kemény, iners anyag képzése céljából, melynek adalék-20 anyagnak felhasználva, kedvező tulajdonságai vannak; az ilyen kezelés azonban rendkívül sok tüzelőanyagot igényelt. Megkísérelték má.- az agyag zsugorítását kívánatos építőanyag előállítása 25 céljából. Ezeknél a kísérleteknél azonban a zsugorítást, tudomásom szerint, oly módon végezték, hogy finoman őrölt agyagot és tüzelőanyagot összekevertek és vízzel nedvesítettek, majd ezt a keveré-30 ket, ebben az állapotában, lefelé irányuló huzattal dolgozó, zsugorító készülékbe adagolták. Én azt találtam, hogy tüzelőanyagnak (pl. porított koksznak) és őrölt agyagnak puszta összekeverése által nem 35 lehet jó eredményeket elérni, miután az agyag csomósodásra, nedves részecskéi pedig tapadásra hajlamosak úgy, hogy a kemence-adag lyukacsiai eltömődnek, ami a levegőnek az adagon való szabad átha-40 ladását megakadályozza. Ha annyi tüzelőanyagot használunk, amennyi elég a esomóisodás elhárítására, a hőmérséklet az égetés folyamán túl magassá válik aminek H Z cl következménye, hogy túlságos mértékben mutatkoiik a megolvadás, 45 ezenfelül pedig az eljárás túlságosan költségessé is válik. Találmányom szerint, finomra aprított agyagból, vagy agyagos anyagból és közönséges szénsalakból (kiégett szénből 50 való) oly adiagot vetünk alá a zsugorításnak, melyben a szénsalak (kizzított szén) aránya 25—50%. A használt szénsalak tartalmazza mindazokat az eredeti anyagokat, amint azok a rositélyról lekerülő 55 szénsalakban megvannak, azaz hamukat, klinkert, el nem égett szenet, kokszot, mimellett a benne levő szén és koksz mennyisége elégséges arra, hogy a szinteroláshoz szükséges tüzelőanyagot szol- 60 gáltassa. Ezeket a szénsalakokat linómra aprítjuk és az aprított agyaggal, az említett arányban összekeverjük, majd az így elkészített adiagot kissé vízzel nedvesíti jük. A nedvesítést, esetleg, a szénsalak és 65 agyag" keverése közben végezhetjük. Ezt az adagot azután pil. Greeinawialt- vagy DwigM-Lloyd-típusú szimterolő készülékre tápláljuk, mimellett ügyelünk arra, hogy az adiagot nyomásnak ne vessük alá, 70 illetve ne komprimáljuk, nirrt fonto® hogy a beadagolt anyagban az üregek m egmiarad janak. A találmányt a továbbiakban a rajzon vázlatosan feltüntetett Greeinawalt-típusú 75 zsugorítókészülék kapcsán fogjuk elmagyarázni. (1) forgatható serpenyőt jelöl, melynek üreges (2) csapjaihoz, egy-egy (4) vezeték útján, (3) porkamra csatlakozik. Az 80