101683. lajstromszámú szabadalom • Galvánelem

_ Megjelent 1931. évi január hó 2-án. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101683. SZÁM. — VLL/I. OSZTÁLY. Galvánelem. Stickstoffwerke Gesellschaft m. b. H. cégr Berlin. A bejelentés napja 1929. évi november hó 19-ike. A találmány galvánelemekre vonat• kőzik. Tárolható szárazelemek és telepek előállítása céljából már javasolták az elek-5 trolitot tartalmazó folyadéktartályoknak az elemekben való elhelyezését. Ezeket a tartályokat az elemek üzembehelyezésekor mechanikai úton szétzúzzák, miáltal az elem üzemképes állapotba kerül. Az ily 10 elemek előállítására irányuló kísérletek eddig nehézségekbe ütköztek, mert az elektrolittartályok lezárásának módja nehézkes és költséges volt. Az elem és telep tárolóképességének előfeltétele azonban a 15 feltétlenül szorosan ós megbízhatóan záró elektrolittartály. Javasolták továbbá az üveg széttörését megkönnyítő, rövid csúcsú elektrolit-tartályokat is. Ezeknek előállítása azonban 20 igen körülményes, mert a tartály összeforrasztásánál az elektrolit, kísérletek tanúlsága szerint, könnyen forrásnak indul és a tartály megreped. A találmány szerint ezeknek a hátrá-25 nyoknak kiküszöbölésére, a törékeny anyagból, pl. üvegből készült folyadéktartálynak csőalakú toldata van, mely oly hoszzú, hogy a tartály megrepedésének veszélye nélkül beforrasztható. A tartály 30 az elektrolit befogadására való; azonban úgy is eljárhatunk, hogy magát az elektrolitet helyezzük el az elemben, míg a tartályt csupán vizzel töltjük meg, amikor is az elektrolit-oldat csak a tartály szót-35 törése után keletkezik. A tartályokat, megtöltésük előtt, a vegyileg aktív folyadékok tapadását meggátló kezelésnek vetjük alá. E célból a toldatokat pl. meleg viaszba mártjuk. Ilyen védőréteg nélkül a toldatok nehezen for- 40 raszthatók be. A cellák a csőalakú toldatos elektrolittartályok elhelyezésére való tekintettel szerkesztendők. Az egyik megoldásnál a szenet átfúrjuk úgy, hogy a furat a tol- 45 dat bevezetése után, a toldat védőtere. Más megoldási alakoknál vagy a babán van kivágás, pl. horony, furat, vagy pedig a cinkcsészén dudor; mindezek a szervek a toldat befogadására vagy védelmére 50 valók. A tartályok széttörésének megkönnyítése céljából, a cinkcsésze fenekének szélén koncentrikus horony lehet, mely a fenék közepének kényelme és erőteljes be- 55 nyomását teszi lehetővé. Arról is kell gondoskodnunk, hogy a tartály széttörése után a folyadék lehetőleg gyorsan felszálljon és a cink és a szén, illetve a cink és a baba közti teret teljesen ki- 60 töltse. E célból a babát kanócszerűen ható, pl. vattapapír vagy sejtanyag-burkolattal vesszük körül. Hogy a folyadék az elem felső részébe gyorsan behatolhasson, a tartálynak és a babának célszerűen egy- 65 mástól eltérő keresztmetszetet adunk; így pl., ha a fenék keresztmetszete köralakú, akkor a tartályé ovális lehet. Az elektrolit gyors, egyenletes elosztásának további módja az, hogy a baba felületébe egy 70 vagy több hosszhornyot vágunk. Az 1. ábra háromcellás elem nézete, részben hosszmetszetben. A 2. ábra keresztmetszet az 1. ábra I—I vonala szerint. 75 (h) a battéria, (i) és (k) annak sarkai. A (g) cellákban, melyek közül az ábrák az egyiket hosszmetszetben szemléltetik, alul