101677. lajstromszámú szabadalom • Berendezés alámetszett, különösen fecskefarkalakúan alámetszett vájatokkal ellátott homokformák előállítására

_ Megjelent 1931. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI JngSBL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101677. SZÁM. — XVI/g. OSZTÁLY. Berendezés alámetszett, különösen fecskefarkalakúan alámetszett vájatokkal ellátott homokformák előállítására. Metallg-esellschaft A.-G. Frankfurt a/M. f A bejelentés napja 1929. évi julius hó 24-ike. A csapágyfém jobb fogvatartása céljá­ból fecskefarkalakú hornyokkal ellátott csapágy csészék öntésére való magvak elő­állítására főleg a következő két forrnáló-5 berendezés használatos: A magvakat, melyeket a hozzátartozó homokformába helyeznek, magszekrény segélyével állítják elő. A magszekrényben a fecskefarkalakii hornyoknak megfelelő, 10 félköralakú, vagy még további részekre oszlott gyűrűk vannak elrendezve. Mi­ntán a magvat szilárdra döngölték, e gyűrűket, melyek a magszekrényben cél­szerűen vezetői-eszek segélyéve! vezetőd-15 nek, a magformából sugárirányban kihúz­zák. A kész mag azután a fecskefarkalak­zatok megsértése nélkül távolítható el a magszekrényből. E magsziekrény azonban csak az esetben alkalmazható, ha a fecske -20 farkalakú hornyok körgyűrűalakúan van­nak kiképezve, mert cisak ez esetben lehet a gyűrűket, melyek a hornyok formálá­sára szolgálnak, a mag megsértése nélkül a magszekrényből eltávolítani. A horony 25 hosszmetszetének például eleptikus alakja, vagy a körgyűrűalaktól való bármily más eltérések itt nem vihetők keresztül. Ha ily eltéréseket kívánnak, úgy e mag forma többé nem alkalmazható. 30 A magvaknak egy másik előállítási módja az, melyet a fordító formálógépen foganatosítanak. Ez esetben a magvak rendszerint a pótszekrénnyel vannak ösz­szekötve és így nem kell azokat a osap-35 ágycsészeformába külön befektetni. A fecskefarkalakzatoknak a magvakban való formálása ez esetben azért nehezebb, mert a formálásra szolgáló gyűrűknek sugár­irányban való kihúzása, amint azt az előbbi esetben a miagsziekrénnyel kapcso- 40 latban említettük, itt többé neim lehetsé­ges. Hogy ez ebeiben a magnak a mag­szekrényből való kiemelése lehetővé vál­jék, e végből a hornyok formálására szol­gáló, fecskefarkaliakú gyűrűket a horony- 45 szélességinél kisebb szélességűre kell meg­szabni. E gyűrűknek a mag hosszirányá­ban való ide-odatolása révén a magban lévő fecskefarkalakzat a kellő szélességre hozható, ami azonban nem érhető el eléggé 50 mértéktartóan. Az tlymódon kiszélesbí-tett fecske farkalakú mag-horonyból azután a gyűrűket el lehet távolítani. A gyűrűk ide-odatolása emeltyűs szerkezet segélyé­vel történik, mely oly lemezt mozgat el, 55 amellyel a gyűrűk gerincrészek révén szi­lárdan vannak összekötve. E formáló berendezés főleg azt a nagy hátrányt mutatja, hogy a helyes horony­szélesség létesítésénél valamennyi gyűrűt 60 egymással egyidejűleg, egyugyanazon irányban mozgatják el és hogy a fecske­farkaliakú hornyot erőszakosan sajtolják® szilárdra döngölt formáló homokba. A gyűrűknek az ellenkező irányban való el- 65 tolásánál a helyben miaradt fecske fark­alakú homoksávok nem képesek többé arra, hogy a gyűrűkkel szemben elegendő ellenállást támasszanak, miért is e homok­sávok gyakran leválnak a magról. Ennél- 70' fogva időtriabló foltozó munkálatok és szá­mos formáló csap alkalmazása elniiarad­hatatliainul szükséges ahhoz, hogy e hibák ismét kiküiszöböltessenek; még ha a fecs­kefarkalakú homoksáv, szórványos ese- 75 tekben, nem is válik le a magról, a szi­lárdra döngölt homoktömeg torlódása folytán, a homcktestecskék kohéziója kö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom