101625. lajstromszámú szabadalom • Villamos időzetkapcsoló

Megjelent 1931. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101625. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. Villamos időzetkapesoló. Rheinische Metallwaaren und Maschinenfabrik cég* Düsseldorí-Derendorf. A. bejelentés napja 1929. évi november hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi november hó 29-ike. A találmány célja oly villamos időzetkapesoló létesítése, mely pontosan és finoman beállítható és mely sajátságos eszköz segélyével a beállított kapcsolási időpont-5 tói csak igen kis, a megengedett határokat túl nem lépő eltéréseket mutat. A találmányt képező időzetkapcsolóban, elektrolízis útján működtetett és szabályozott gázosítással, folyadékból ismert mó-10 don gázt állítunk elő, mely mint hajtóközeg, egy kapcsolószervet, a kívánt szekundarműveletet (pl. áramzárást vagy árammegszakítást) létesítő kapcsolóállásba visz. A találmány szerint a gázfejlődés 15 állandó térfogatú zárt térben történik mindaddig, míg a megnövekedett gáznyomás, egy teljesen meghatározott nagyságú nyomásnál, az elmozdítható kapcsoílószervhez vezető csatorna vékonyfalú 20 fedőlapját el nem távolítja vagy el nem pusztítja. A felszabadult gáz ekkor a kapcsolószervet hirtelen a kapcsolóállásba löki előre, melyben az, kontaktuszárás révén, pillanatnyilag létesíti a kívánt 25 szekundárműveletet. A minden egyes kívánt kapcsolási időpont részére állandóan egyenlő mennyiségben szükséges gáznak előállítása, a javasolt elektrolízis alkalmazása révén, pontosan függ az időzetkap-30 csolóhoz vezetett üzemáram szabályozásától. A mellékelt rajz a találmányi időzetkapcsolónak egy példaképem foganatosítási alakját tünteti fel. Az 35 1. ábra a bányászatban, robbantások céljaira, vagy aknák vagy tüzérségi lövegek robbanótól tény oin él használt időzetgyújtónak metszete. A 2. ábra ennek az időzetgyújtónak kapcsolási sémája. £0 Az időzetkapesoló, a hozzátartozó villamos áramforrással együtt, a (b) fémszelencével kibélelt (a) faszekrényben , van elhelyezve (1. ábra). Gázfejlesztője a (b) szelence alsó részében, szigetelten elrende- 45 zett, üvegből vagy más saválló anyagból készült vastagfalú (c) üreges edényből áll, melyet, a belső túlnyomás által-való elpusztítás ellenében, a (cl) fémköpeny vesz körül. Felső nyílása a fémből vagy egyéb al- 50 kalmas anyagból készült vékonyfalú (c2) lemezzel van lefedve. Ez a lemez a fémes (cl) védőhüvelyre csavarolt (c4) fedél segélyével van befogva, melyen a vékony, központos (c3) furat van kiképezve. Ennek 55 a (c3) furatnak felső, hengeres, tágabb részében, a (c5) rúgó nyomása ellenében, tengelyirányban felfelé mozgatható ós a (c4) fémfedéltől elszigetelt (c6) kontaktuspecek van elhelyezve. A kontaktuspecek 60 csúcsa, az időzetkapcsolót az (a) faszekrényben rögzítő (d) szigetelő testnek központos (dl) furatába nyúlik be. A (d) szigetelő testen, a (dl) furat mellett, két (e) kontaktuslemez van elrendezve, melyek a 65 (c6) kontaktuspecket, a (dl) furatból való kiemelkedése után, fejének rovátkájában megfogják és fogva tartják. A (c) üvegedényt elektrolitteil, pl. gyengén savanyított folyadékkal megtöltjük. Fenekébe 70 két (f) elektróda van beforrasztva. (g) a villamos áramforrás, mely bármely ismert galván elemből és a savat tartalmazó, külön (gl) üvegedényből áll. Az áramfejlődés csak a (gl) üvegedény- 75 nek eltörése után indul meg, amikor is az