101624. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kátránytermékek, nyersolajok és nyersolajtermékek víztelenítésére és alkatrészeiknek egymástól való elkülönítésére
Megjelent 1931. évi január hó 2 -án . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101624. SZÁM. — Xl/b. (LVh/1). OSZTÁLY. Eljárás kátránytermékek, nyersolajok és nyersolajtermékek víztelenítésére és alkatrészeiknek egymástól való elkülönítésére. Markó Béla vegyész Pestszentlőrinci. Pótszabadalom a 98717. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1929. évi junius hó 29-ike. A 98717. számú törzsszabada lomban eljárást ajánlottam kátrányok, nyersolaj és termékeik alkatrészeinek egymástól való elkülönítésére, mely eljárás két egymást 5 kiegészítő elven épül fel. tígymint: 1. a címben felsorolt anyagok olajszerű és goudronszerű részeinek szétválasztása azáltal, hogy a közöttük levő fajsúlykülönbséget mesterségesen megnagyobbít-10 juk, egyrészt könnyű olajok, másrészt nehéz fajsúlyú szurok vagy asphalt adagolása által. 2. az olajszerű részek szennyeződéseit képező vegyületek kilökése az alsó goudronszerű rétegbe, extraháló 15 anyagok adagolása által. Ha e két elvet kombinálva alkalmazzuk és ezenkívül a rétegeződés előmozdítására savanyú vagy sós vizes réteget iktatunk az olaj és goudroii közé, akkor 3 réteget kapunk a raas?-20 szából, úgymint: felül vízmentes, 0.980-nál könnyebb fajsúlyú, csak kevés szennyeződést tartalmazó olajat, középütt savanyú vagy sós vizes oldatot és alul kisebb mennyiségben egy olyan goudronszerű 25 anyagot, mely vízzel való kimosás és megfelelő iilepítés után már csak 5-—10% vizet tartalmaz. Ha ezt a goudront desztilláció alkalmazásával felbontjuk: 20— 30% olajat és 70—80% kitűnő minőségű 80 duktilis szurkot nyerünk. Ennek a javaisolt kíméletes bontó eljárásnak az eddig alkalmazott desztillációs eljárással szemben az az előnye, hogy a kezelés alá vett nyersanyagból az értékes 85 olajtermékeket teljes egészében kinyerhetjük, miáltal mintegy 20—25%-al nagyobb ola jkitermelést és ugyanennyivel kisebb szurokkitermelést nyerünk, mint a desztillációs eljárással. További előny, hogy az eljárás nem költséges, amellett az 40 eljáráshoz szükséges berendezés igen hosszú élettartamú, míg ezzel szemben a jóval nagyobb beruházást igénylő desztillációs kazánok rendszerint rövidesen kiégnek és elpusztulnak. 45 Újabb vizsgálataim során úgy találtam, hogy a címben felsorolt nyersanyagok fajsúlyának kisebbítéséhez, a törzsszabadalomban felsorolt anyagokon kívül jól használhatók: az összes könnyű olaj- és 50 kátrányt,ermékek, a gazolin, benzin, kenőolaj, tisztítóolajok, gépo'lajok, benzol, toluol, xilol, a neutrális kátrányolajok és az eljárásom alkalmazásával kinyert olaj is, neutrális állapotban. 55 Ezen kívül azt találtam, hogy a címben felsorolt anyagok szennyeződéseinek extrahálására, a törzs,szabtada 1 ómban felsorolt anyagokon kívül, vagy azokkal együttesen alkalmazva, jól használhatók: a fenő- 50 k>k tömény származékai, ú. m. karbolsav, kresol, kreosot; továbbá gyantáknak, viaszoknak és földiviasznak (ozokerit) savjellegű vagy szurokszerű, képződményei, továbbá a jelen eljárásom alkalma- 65 zásával kinyert goudronból származó szurok is, az exitraháló szereket a szennyeződések természete szerint alkalmazva. A címben felsorolt anyagoknak az eljárás során savval való kezelésekor fellépő 70 polimerizáoiós veszteségek csökkentése érdekében a savat célszerűen szétpermetezve juttatjuk az anyagba és ugyancsak ezért a masszát a savkezelés alatt dermedéspontjához közeli alacsony hőfokon tartjuk. 75 Az anyagok savval való kezelése a
