101594. lajstromszámú szabadalom • Borított gumitömlő

Megjelent 193Q. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jKKgflL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101594. szám. — Ve/l. osztály. Borított gumitömlő. Leopold Radó gyáros Berlin-Wannsee. A bejelentés napja 1930. évi junius hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi november hó 7-ike. Ismeretes gumitömlőket a belső- vagy a külső vagy mindkét oldalon borítással ellátni. A belső borítás célja a tömlőt a vezetendő folyadékok vagy gázok káros 5 behatása ellen megvédeni, míg ellenben a külső borítás a tömlőket az időjárás behatása és mechanikai sérülések ellen védi meg. Belső borítás gyanánt eddigelé esavar-10 menetszerűen tekercselt hajlékony fémcsöveket használtak, melyek csavarulatai e célra .alkalmas anyagokkal vannak tömítve. Benzintvezető tömlők számára pl. tömítő anyag gyanánt asbestet használó lünk. Főleg időjárási behatásoknak kitett gumitömlők külső borítására, úgymint pl. vasúti kocsik kapcsoló tömlői számára a légfékek és fűtőberendezések tömlői szá-20 mára eddig szövetből készült védőborítást alkalmaztak. Bádogból készült erősebb védőburkok ezeknél nem jönnek tekintetbe, mivel az ilyen burkolat nem tudná a tömlő szükséges hajlásait követni. 25 Az eddig ismert belső- és külső borítások lényeges hátrányok egész sorát mutatják. A mozgékony fémcsövekből álló belső borítások nagyon drágák, a tömlő nagyon súlyos lesz és még a fémcsövek SO csavarulatainak gondos tömítésénél is elkerülhetetlen, hogy .a folyadék a tömlő falához ne jusson és azt meg ne támadja. Az eddig alkalmazott szövetekből álló külső borításokat, még ha impregnáltat-35 nak is, idővel a nedvesség megtámadja ós így nem képeznek kielégítő védelmet az alattuk levő gumitömlő számára. Kísérleteim alapján azt találtam, hogy -ezek a hátrányok úgy a belső-, mint a külső borításnál elkerülhetők, ha a tömlő 40 egyik vagy mindkét oldalon való borítására vékony fémfóliákat használunk. Fémfóliák gyanánt ón, alumínium, réz ós hasonló fémek, pl. 0.01—0.02 mm vastagságban jönnek tekintetbe. 45 Igen célszerű a fémfóliákat a tömlővel vulkanizálás által összekötni. A fóliák közvetlenül magával a tömlővel együtt vulkanizálhatok, vagy pedig szövetekkel vagy egyéb alkalmas alátétekkel köthetők 50 össze, amelyek a maguk részéről a tulajdonképeni tömlővel összeköttetnek. A fóliának magával a tömlővel való összekötésénél a fólia a még nem vulkanizált tömlőre vihető fel és azután ezzel együtt 55 vulkanizálható. Szövet alátétekkel való összekötésnél kautsukból való közbenső réteget alkalmazunk. A fémfóliák csőalakúan összehajlított szalagokban kapcsolhatók a tömlővel, 60 vagy pedig keskeny csíkokban tekereselhetők. Az egyes rétegeket esetleg ragasztóanyaggal köthetjük össze. Hogy a tömlő hajlékony legyen, azt célszerűen hullámalakúan képezzük ki, mi- 65 által a fémfóliákban, amelyek nem nyújthatók, törések elkerültetnek. Hullámalakú tömlők alkalmazásánál a borítást nem kell okvetlenül a gumitömlővel vulkanizálás által összekötni. Ebben 70 az esetben az egyszerű vagy többszörös rétegben tekercselt laza fóliát gyűrűalakú tartószervekkel, pl. csavarrúgó vagy gyűrűk segélyével tarthatjuk a tömlő falával érintkezésben. Ezek a szervek egyidejű- 75 leg arra is szolgálnak, hogy a hullámalakú tömlőt alakjában megtartsák. A kész tömlők magában véve ismert módon